Órákon belül eldől háromezer településvezető sorsa – ennyivel csökkenhet a polgármesterek fizetése
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA hétfői parlamenti szavazás tétje jóval túlmutat egy egyszerű politikai üzeneten: a döntés több mint háromezer település vezetőjének jövedelmét érinti. A jelenlegi rendszerben a polgármesterek illetménye automatikusan követi a nemzetgazdasági átlagkereset alakulását, a most tárgyalt törvényjavaslat azonban ezt az automatizmust szüntetné meg. Megnéztük, jelenleg mennyit keresnek a különböző településméretű önkormányzatok vezetői, és milyen változást hozhat számukra az új szabályozás.
Mennyit keresnek jelenleg a magyar polgármesterek?
2025. július 1-jétől a polgármesterek illetményének számításánál a KSH által közzétett, 2024. évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó keresetet kell alapul venni, amely bruttó 667.365 Ft/hó. Az Mötv. 71. §-a szerint ez alapján a főállású polgármesterek illetménye jelenleg:
- főpolgármester: 4.004.190 Ft;
- megyei jogú város, fővárosi kerületi önkormányzat polgármestere: 3.003.143 Ft;
- vármegyei önkormányzat közgyűlésének elnöke: 2.669.460 Ft;
- 30 000 fő feletti település polgármestere: 2.335.778 Ft;
- 10 001–30 000 fő közötti település polgármestere: 2.002.095 Ft;
- 5001–10 000 fő közötti település polgármestere: 1.668.413 Ft;
- 2001-5000 fő közötti település polgármestere: 1.501.571 Ft;
- 1501-2000 fő közötti településpolgármestere: 1.334.730 Ft;
- 501–1500 fő közötti település polgármestere 1.167.889 Ft;
- 500 fő alatti település polgármestere: 1.001.048 Ft.
A korábbi szabályok alapján ezek az összegek idén júliusban ismét automatikusan emelkedtek volna a nemzetgazdasági átlagkereset növekedésével.
Befagyasztanák a béreket
A Szabó Tibor országgyűlési képviselő által benyújtott T/253. számú törvényjavaslat azonban megszüntetné ezt az automatizmust. A javaslat lényege, hogy a polgármesteri illetmények számítási alapja nem követné tovább évről évre az országos átlagkereset növekedését, vagyis a bérek gyakorlatilag befagynának.
Tiltakoznak a polgármesterek
A javaslat így is komoly ellenállást váltott ki az önkormányzati szférában. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége átgondolatlannak nevezte az intézkedést. A szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy a közbeszédben gyakran emlegetett, havi 3–4 millió forintos polgármesteri fizetések valójában csak a településvezetők nagyon szűk körére igazak.
Közlésük szerint a 3197 polgármesterből, főpolgármesterből és vármegyei közgyűlési elnökből mindössze 49 fő – vagyis alig 1,5 százalék – keres legalább havi bruttó 3 millió forintot. Ide tartozik Budapest főpolgármestere, a 25 megyei jogú város polgármestere és a 23 budapesti kerület vezetője.
A kisebb települések vezetői is élesen bírálták a terveket.
Süle Tibor, a 267 lakosú Alsóbogát polgármestere arról beszélt, hogy a közösségi médiában a polgármesterek ellen hangolják az embereket, miközben szerinte korábban sem javított a gazdaság helyzetén a bérek csökkentése. Elmondása szerint egy 267 fős település vezetőjeként nettó mintegy 700 ezer forintot visz haza.
Szőlősgyörök polgármestere, Klotz Péter szerint a településvezetők többsége szolgálatként tekint a munkájára, ő pedig a korábbi béremelés jelentős részét is önkormányzati rendezvényekre ajánlotta fel.
Karsai József, Kadarkút polgármestere arra figyelmeztetett, hogy visszás helyzet alakulhat ki, ha egy kisebb város intézményvezetői magasabb fizetést kapnak majd, mint maga a polgármester.
Márki-Zay Péter: nem a polgármestereket kell büntetni
A leghangosabb bírálók között volt Márki-Zay Péter is, aki szerint a javaslat nemcsak a nagyvárosokat, hanem a teljes önkormányzati rendszert hátrányosan érintheti. A polgármester úgy vélte, hogy a településvezetők illetményének befagyasztása nem jelent érdemi költségvetési megtakarítást, ugyanakkor hosszabb távon csökkentheti a polgármesteri tisztség vonzerejét. Álláspontja szerint az önkormányzatokra az elmúlt években egyre több feladat és felelősség hárult, miközben a városvezetőknek gyakran több száz vagy akár több ezer ember mindennapi ügyeiért kell felelniük.
Márki-Zay Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a javaslat a kisebb települések vezetőit ugyanúgy érinti, mint a nagyvárosok polgármestereit, miközben a munkaterhelés és a felelősség mindenhol jelentős. Szerinte a bérek befagyasztása rossz üzenetet küld azoknak, akik a jövőben közéleti szerepet vállalnának, ezért a tiltakozó önkormányzati vezetőkkel együtt demonstráció szervezését is kilátásba helyezte. Úgy fogalmazott: a vita valójában nem csupán a polgármesterek fizetéséről, hanem az önkormányzati rendszer megbecsüléséről és hosszú távú működőképességéről szól.
Nemzetközi kutatások is óvatosságra intenek
A bérek befagyasztása mellett és ellen is számos érv hangzik el. Nemzetközi kutatások szerint a helyi vezetők díjazása nem csupán költségvetési kérdés, hanem összefügghet a korrupciós kockázatokkal, a közbeszerzések minőségével és az önkormányzatok teljesítményével is.
Nyugat-Európában jellemzően magasabb illetményekkel találkozni. Franciaországban a polgármesterek havi bére 646 és 8650 euró között mozog, Hollandiában 6565 és 12 246 euró között, Németországban pedig a nagyvárosok vezetői havi 11–15 ezer eurót is kereshetnek.
A parlament hétfői döntése ezért nemcsak a politikusi bérekről szól, hanem arról is, hogy a jövőben milyen díjazási rendszerben működnek a magyar önkormányzatok, és hosszabb távon mennyire marad vonzó a polgármesteri tisztség.
