Magyar Péter erősen csúsztatott a költségvetésről: londoni és New York-i elemzők cáfolják a szavait – lehet, hogy épp most ágyaz meg a hiány elengedésének
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságDrámai képet festett a költségvetés állapotáról Magyar Péter hétfő délelőtt a Facebook-ra feltöltött videójában, miután a hétvégén háromnapos kihelyezett kormányülést tartott. A kormányfő szerint köszönőviszonyban sincs a költségvetési hiányszámok azzal, amit az Orbán-kormány korábban hivatalosan kommunikált.
Magyar Péter erősen csúsztatott a költségvetésről: londoni és New York-i elemzők cáfolják a szavait – lehet, hogy épp most ágyaz meg a hiány elengedésének
"A három számnak semmi köze sincs egymáshoz. A magyar embereknek 3,7 százalékos, majd 5 százalékos költségvetési hiányról hazudtak. A saját apparátusuk már 6,8 százalékos hiánnyal számolt" – mondta a vidóban Magyar Péter.
A miniszterelnök szerint a költségvetés átvilágítása után azt látják, hogy a 2026-os hiány meghaladná a 8 százalékot, ha a Tisza-kormány nem tudta volna hazahozni az uniós forrásokat, de még azokkal együtt is 7 százalék felett lehet.
Szerinte elődje, Orbán Viktor ugyanúgy hazudott és trükközött a számokkal, mint ahogy korábban Gyurcsány Ferenc, a Fidesz pedig úgy döntötte be a költségvetést, hogy annak árát már ne az ő kormányzásának kelljen megfizetni, hanem a Tiszának és a magyar embereknek.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a Világgazdaságnak adott válaszában azt mondta, a költségvetési számok ismerete nélkül nehéz pontos diagnózist adni. Részben a politikai kommunikáció számlájára írta a miniszterelnök szavait, ugyanakkor szerinte az is látszik, hogy az első hónapok után van a szokásosnál egy jelentősebb mértékű hiánytöbblet. "Az biztos, hogy a választások előtti költekezés sok pénzbe került" – fogalmazott az elemző, majd hozzátette, hogy ezzel együtt lesznek források, amelyeket a kormány a hiány csökkentésére tud majd fordítani.
Török arra is kitért, hogy Magyar Péter állítása szerint az átadás-átvétel során Nagy Márton korábbi nemzetgazdasági miniszter azt mondta Kármán András pénzügyminiszternek, hogy a költségvetési hiány idén 6,8 százalék körül alakulhat.
A Raiffeisen Bank elemzője szerint ez lehet az iránymutató, ő maga 6,5 százalékos deficitet vár 2026-ban.
Úgy látja, hogy amit Magyar Péter mondott a 8 százalékos hiányról, az lehet a pszichológiai eszköztár része, ha kicsit magasabbat mond, az "jól esik" a piaci szereplőknek. Ettől lényegesebb, hogy a magyar költségvetés finanszírozása zökkenőmentes, a kötvényhozamok óriásit csökkentek az elmúlt hónapokban. A 10 éves hozam 200 bázispontot esett, ezzel már a hasonló futamidejű lengyel kötvényhozam alatt található. Ilyen környezetben pedig sokkal olcsóbb a finanszírozás.
Egyik hitelminősítő sem látja ilyen tragikusnak a magyar költségvetés helyzetét
A kormányfő szavait a nemzetközi elemzőházak is cáfolják. Az elmúlt hetekben egymás után értékelték a magyar államadósság besorolását a hitelminősítő intézetek, és egyik sem festett ilyen drámai képet a magyar költségvetésről.
A Moody's májusban erősítette meg Magyarország besorolását. Amellett, hogy a magas költségvetési hiányt és a gyenge gazdasági növekedést kockázatként azonosította, kiemelte az uniós források hazahozatalát, valamint Brüsszel és Budapest javuló kapcsolát pozitívumként.
Az amerikai cég a költségvetési hiányról azt írta, hogy előrejelzésük szerint a GDP-arányos államháztartási hiány a tavalyi 4,7 százalékról az idén legalább 5,2 százalékra emelkedik az előző kormány által a választások előtt végrehajtott költekezések miatt.
A Standard and Poor's ennél magasabb hiányt vetített előre. A hitelminősítő intézet május 29-i ítéletében arra mutatott rá, hogy 2026-ra az államháztartási hiány várhatóan a GDP 6,75 százalékára emelkedik a választás előtti kiadások miatt. Azt is írták, hogy a fiskális ösztönzőknek a visszavonása politikai kihívást jelenthet, különösen ha a Hormuzi-szoros a következő negyedévben is ténylegesen zárva marad, és ezzel meghosszabbodik a magas globális olaj- és gázárak időszaka.
Legutóbb pedig a Fitch jósolt. „A választások előtti költségvetési lazítások és eseti támogatások, beleértve az üzemanyag- és energiatartalmú intézkedéseket, valamint az Európai Unió Bíróságának ítéleteivel kapcsolatos esetleges visszatérítések a költségvetési hiányt a GDP 6,4 százalékára emelik 2026-ban” – vetítették előre londoni elemzők. A Fitch ugyanakkor fokozatos konszolidációt is remél, kiemelve, hogy az új kormány kötelezettségvállalást tett, hogy 2030-ig teljesíti az euróbevezetési kritériumokat.
Tavaly novemberben emelte meg a hiánycélt Nagy Márton
Eredetileg 3,7 százalékkal tervezte a 2026-os költségvetést az Orbán- kormány, majd tavaly novemberben Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy háttérbeszélgetésen jelentette be, hogy a vártnál gyengébb gazdasági növekedés és az uniós források akadozása miatt felemelik a hiánycélt 5 százalékra. Egészen pontosan azt tervezte, hogy három egymást követő évben stagnálhat a magyar költségvetés hiánya. Ez tavaly teljesült, végül a módosított célnál is jobb lett a 4,7 százalékos eredményszemléletű deficittel.
Ugyanakkor a pénzforgalmi hiány már nehezebb dió, 2025-ben összesen 5738,7 milliárd forintos rekord pénzforgalmi hiánnyal zárt az évet az államháztartás. Majd ezek után jött az idei év első pár hónapja, amikor jelentős összegű jóléti kiadásokról döntött a leköszönő kormány, ami komoly nyomot hagyott a költségvetés számaiban. Áprilisban 3743 milliárd forintnál állt a halmozott hiány, ez az egész éves eredeti terv 90 százalékának, a módosított terv 70,7 százalékának felelt meg.
Idén még biztosan nem csökkenti a hiányt a kormány
Ha igaz is egyébként, amit Magyar Péter állít, hogy 6,8 százalékos lehet idén a hiány, a kormánynak bőven van mozgástere arra, hogy évközben mérsékelje, ehhez persze politikai akarat is kell. Radásul az elmúlt hónapokban olcsóbbá váló finanszírozás és a magasabb gazdasági növekedés önmagában csökkenti az idei hiányt. Mindenesetre az Orbán-kormány a költségvetésbe többször belenyúlt az utóbbi időben, legtöbbször beruházások átütemezésével, vagy különböző technikai megoldásokkal fogta meg a hiány elszállását.
Ugyanakkor most úgy tűnik, hogy a Tisza további hiánynövelő intézkedésről dönthet hamarosan.
Török Zoltán idén biztosan nem számít arra, hogy lefaragná érdemben a hiányt a kormány, inkább csak jövő évtől várja. Ezt a választási ígéretek teljesítésével magyarázza:
- a kampányban alacsonyabb szja-kulcsot ígért az alacsonyabb keresetűeknek,
- áfacsökkentés is a kampányígéretek között volt az alapvető élelmiszerekre,
- emellett több területre tervez forrást bevonni.
Eközben azonban van egy másik ígérete is a piacok felé, hogy csökkenteni fogja a hiányt, 2030-ra ugyanis teljesíteni akarja az euró bevezetés feltételeit. Még korai a jövő évi költségvetésről beszélni, de az elemző azt várja, hogy 5-5,5 százalékra süllyedhet az államháztartás hiánya.
