A gyógyszercég nem az egyetlen a sorban: két pofával eszi a profitot az erős magyar deviza – de nem csak az árfolyam szintje jelent veszélyt!
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz elmúlt hetekben-hónapokban látványos menetelésbe kezdett a forint. A magyar fizetőeszköz árfolyam az euróhoz viszonyítva egy évvel ezelőtt még a 400-as szintet ostromolta, de idén áprilisban is még 390 euró/forint környékén mozgott a jegyzés. Az országgyűlési választásokat követően azonban megindult az erősödés, már 350 közelében mozog az árfolyam, hétfőn reggel 354,11 forintot kellett fizetni egy euróért.
Az erős árfolyamnak sokan örülnek, aki ugyanis külföldre menne nyaralni, olcsóbban megússza, mint a korábbi években. Azonban szép számmal akadnak olyanok is, akik kevésbé boldogok amiatt, hogy az uniós valutát alacsonyabb áron lehet beszerezni. Aki például euróban kapja a fizetését, a forintba átválva most úgy érezheti, hogy kevesebbet keres. Ráadásul a nemzetközi piacra dolgozó és exportáló vállalatok számára is kihívásokkal teli a mostani időszak.
Visszaütött az erős forint – tömegesen rúgja ki dolgozóit a Richter
A legfrisseb fejlemény, hogy a Richter Gedeon Nyrt. csoportos létszámcsökkentést jelentett be hétfőn, amely meghaladja 30 napra vetítve a 30 főt. Ezzel kapcsolatos szándékát Budapest Főváros Kormányhivatala részére is jelezte 2026. május 26-án – jelentette be szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében a gyógyszergyártó vállalat.
A tervezett létszámcsökkentést a gyógyszergyártási, azon belül is meghatározó módon a hatóanyag-gyártási területeket érinti. A hatóanyag-gyártási tevékenység versenyképességének fenntartása az EU országokban működő gyógyszeripari vállalatok számára is komoly kihívást jelent – indokolta az elbocsátásokat az egészségipari társaság.
Az év eleji forintrali jócskán visszafogta a Richter teljesítményét. A Richter az idei első negyedévben megismételte tavalyi eredményét, profitja és árbevétele minimálisan csökkent. A döntően exportra termelő magyar gyógyszergyártó társaság számára a forint első negyedévben mutatott ralija jelentős ellenszelet okozott, rontva a forintban kifejezett pénzügyi mutatókat.
Komoly figyelmeztetés a Videotontól: az erős forint már nemcsak a profitot viszi, a jövőbeli megrendeléseket is veszélyezteti
Nem a Richter az első cég, aki megkongatta a vészharangot. Sinkó Ottó, a Videoton Holding Zrt. vezérigazgatója a Világgazdaságnak kifejtette, hogy az erős forint nemcsak a magyar exportőrök nyereségét apasztja, hanem a jövőbeli megrendelések megszerzését és a beruházások esélyeit is veszélyezteti, és különösen a hazai tulajdonú, euróban értékesítő kis- és középvállalkozások kerültek nehéz helyzetbe.
A vezérigazgató szerint az erős forint a vállalatok üzleti döntéseit is befolyásolja. Az új megrendelések árazásánál egyre nagyobb szerepet kap az árfolyamkockázat, miközben a költségek csökkentése sok cégnél már nem választás, hanem a fennmaradás feltétele. Hozzátette, hogy a romló eredményesség a finanszírozást is megnehezítheti. A hitellel rendelkező vagy új hitelt felvenni kívánó vállalkozások magasabb kamatokkal szembesülhetnek, de akár az is előfordulhat, hogy egyes cégek hitelképessége romlik.
Megeszi a forint a profitot, mentőövért kiáltanak a szakmai szervezetek
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára a Világgazdaságnak úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi, gyorsan kialakult erős forintárfolyam különösen nehéz helyzetbe hozta az exportáló vállalkozásokat. Sok cégnél eltűnt a profit, egyes szereplők pedig már veszteséget termelnek. Úgy véli, hogy a termelékenység javítása, az átárazás vagy a piaci pozíciók megerősítése azonban nem hónapok, hanem akár évek alatt valósítható meg.
A VOSZ főtitkára szükségesnek tartaná olyan gyors intézkedések kidolgozását, amelyek átmeneti segítséget jelenthetnek az exportőrök számára. Szerinte ennek egyik lehetséges fóruma maga a Széchenyi Kártya Program lehet, amelynek egyik legnagyobb erőssége a gyors termékfejlesztés.
A szervezethez olyan javaslatok is érkeztek, amelyek lehetővé tennék, hogy az exportáló vállalkozások egyes adó- és járulékterheiket euróban fizethessék meg. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az árfolyam-erősödés nem minden vállalkozást és ágazatot érint azonos mértékben, ezért a kormányzattal közösen kialakított, célzott megoldásokra lehet szükség.
A Világgazdaságnak adott interjújában Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az exportőröket érintő árfolyamkérdésről szólva Nagy Elek jóval tágabb összefüggésbe helyezte a problémát.
Ha erős a forint, az a baj, ha gyenge a forint, az a baj
– mondta az MKIK elnöke.
Szerinte a magyar gazdaság számára valójában nem az árfolyam rövid távú mozgása a legfontosabb kérdés, hanem az, hogy a vállalkozások mennyire hatékonyak és termelékenyek. A kamara másfél évvel ezelőtt, mikor új vezetése lett az országos kamarának, meghirdette a „Tudás alapú kamara – tudás alapú gazdaság” programját és ez egyre aktuálisabb.
Az MKIK ezért azt az álláspontot képviseli és azt javasolja, hogy a kormányzat olyan gazdasági környezetet alakítson ki, amelyben a vállalkozások a teljesítményük alapján tudnak előre lépni. Erről még a választások előtt egy komoly tanulmányban értekezett a kamara. Az elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy az éremnek van egy másik oldala is, ugyanis az erős forint infláció csökkentő hatású, ami viszont vitális érdeke a vállalkozásoknak.
Figyelmeztetés érkezett az erős forintról: nem az árfolyam szintje a legnagyobb veszély – van, ami nagyobb kárt is okozhat
A forint erősödésének hatása egyértelműen szektorális kérdés – mondta a Világgazdaságnak Molnár Dániel, az MGFÜ vezető elemzője. Kiemelte: elsősorban azok a hazai beszállítókra építő, exportra termelő vállalatok kerülhetnek nehéz helyzetbe, amelyek költségoldalon például a béremelések miatt növekedést tapasztalnak, miközben forintban számolt bevételük csökken. Ezzel szemben azok a cégek, amelyek belföldre értékesítenek, de importálnak, kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek. Külföldi tulajdonú vállalatok esetében pedig az euróban számolt profit még emelkedhet is. Molnár Dániel szerint korábban éppen fordított volt a helyzet, ezért sok vállalat nem feltétlenül készült fel a mostani árfolyamkörnyezetre.
A jegybank elsődleges célja az árstabilitás biztosítása, ezért az árfolyamot is ebből a szempontból értékeli. Az infláció szempontjából kedvező az erősebb forint, az elmúlt hónapok adatai pedig azt mutatták, hogy az árfolyamerősödés fokozatosan begyűrűzött a fogyasztói árakba, különösen az élelmiszereknél. Az erős forint az inflációs várakozások horgonyzását is támogathatja, ugyanakkor a jegybank számára az sem mindegy, mi áll az árfolyammozgás mögött. Az MNB azt is figyeli, hogy az erősödés mennyire stabil, mennyiben a kockázati megítélés tartós javulásából fakad, és mekkora szerepe van benne a forró tőke mozgásának.
Molnár Dániel szerint a jegybank mozgástere nem jelentős. Az alapkamat és így a kamatkülönbözet csökkentésével mérsékelheti a forinteszközök vonzerejét, de ezen a téren is fontos az óvatosság. A nemzetközi környezet továbbra is bizonytalan, a Fedhez és az EKB-hoz kapcsolódó kamatvárakozások is emelkedtek, a túlzott lazítás pedig ismét jelentős árfolyamgyengülést hozhat.
