Hogyan teszi pokollá a napjainkat egy hőkupola? Kinél kapcsolják le először az áramot, ha jön a vészforgatókönyv? – itt vannak a válaszok
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA harmadfokú, vagyis a legnagyobb fokozatú hőségriasztás harmadik napját töltjük. Jó esetben már csak néhány nap, és visszaenyhül a hőmérséklet elviselhetőbb kánikulai szintre, hogy legyen időnk felkészülni a következő hőkupola támadására. A hőkupola egy tartós anticiklon, amely begyűjti és ránk zúdítja a sivatagi forróságot. Napokig, rossz esetben hetekig nem mozdul, a lefelé áramló forró levegő pedig akadályozza a csapadékképződést.
Egyelőre a hőkupola diktál
A hőségriasztás célja nem a riadalomkeltés, hanem a figyelmeztetés. A figyelmeztetés részben az egészségünk megóvására vonatkozik, részben arra, hogy, ha lehetséges, este 6 és 9 óra között használjunk minél kevesebb áramot. Ilyenkor ugyanis a naperőművek már alszanak, az áramigény viszont megnő, tehát be kell vetni a tartalékkapacitásokat, és felfuttatni az importot. A rendszerirányító Mavir adatai szerint
az elmúlt napokban mintegy 10 százalékkal volt nagyobb az ország áramfelhasználása az egy évvel korábbi azonos időszakénál
az M1 tévécsatornán elhangzottak szerint. Bár ebből nem derül ki, hogy a növekmény mekkora hányadáért felelős a lakosság, azt a Daikin kimutatta, hogy igencsak belendült (de nem kizárólag lakossági szinten) a légkondicionálók használata. A hőségriasztás harmadfokúvá emelésével egyidejűleg Kapitány István gazdasági és energiaminiszter kérte, hogy az esti órákban takarékoskodjunk az árammal. Fontos, hogy a kérést nem az áramkínálat csökkenése, hanem a rekord hőségben megugrott felhasználás tette szükségessé: a rendszerterhelés már csütörtökön a kapacitások 95 százalékán állt. A Világgazdaság a helyzetkép további pontosítását kérte a Gazdasági és Energiaügyi Minisztériumtól, a Mavirnál pedig arról tudakozódott, hogy a hétvégi fogyasztási adatok alapján lett-e foganatja a miniszter kérésének. (Amint megkapjuk a választ, közzétesszük.) Magyar Péter miniszterelnök vasárnap bejelentette, hogy
- a közszférában mára otthoni munkavégzést rendeltek el.
- Lehetőség szerint erre kér minden munkáltatót,
- és javasolja a kinti munkavégzés elhalasztását.
- Ma délelőtt ehhez hozzátette, hogy „nyíljon meg minden hűtött helyiség, figyeljünk egymásra!"
Van elég áram, de necces a helyzet, üzemzavarok voltak
Magyarország áramellátása stabil, erről pénteken adott ki közleményt az állami MVM. Kockázat azonban van bőven. Például
- kieshet valamely erőmű a rendszerből,
- gond lehet az importtal,
- a helyi igények miatt tovább nőhet az áramfelhasználás.
Az import azért kiemelten problémás, mert más európai országokban is nő az áramigény, térségünk vízerőművekben gazdag országai pedig az aszály miatt éppen most szembesülnek azzal, hogy maguk is importra kényszerülnek. Ahelyett, hogy eladának ide áramot, még vásárolnak is.
Vasárnap a Világgazdaság már arról számolt be, hogy több, főváros-közel településen volt üzemzavar. A lista időközben bővült, már budapesti kerületekre is kiterjedt az Index cikke szerint. Mint olvasható, vasárnap Budapest XI. és XIV. kerületében több helyen elment az áram. A zavarok az E.On ellátási területén történtek. A társaság szakemberei az esetek döntő többségében néhány órán belül helyreállították az áramszolgáltatást.
Ha esetleg még nagyobb lenne a baj
Franciaországban már zuhog az eső, de mivel pont a térségünk fölé vonult át a hőkupolájuk, a jelenség Magyarország felett várhatóan még holnap is elemében lesz. Az áramellátás súlyos zavara esetén életbe léptethető az ilyen esetekre készült válságforgatókönyv. A forgatókönyv fokozatosan zárja ki a felhasználókat az áramellátásból. Legelőször azokat, amelyeket a nemzetgazdaság leginkább tud nélkülözni, legutolsónak a lakosságot. (Van hasonló vészterv gázellátási zavarok esetére is.) Fontos, hogy most ilyesmiről nincs szó, hétfőn délelőtt a naperőművek adták az áramtermelés felét.
Anomáliák: karbonsemleges termelés, kontra olajtüzelés
A hőkupola okozta helyzetben elképesztő módon ugrál magyarországi áramtermelés összetétele. Pénteken 10-11 óra felé – amikor még bírta a Paksi Atomerőmű a Duna vizének melegedését –, a villamosenergia közel harmada volt nukleáris eredetű, majdnem kétharmadát a naperőművek adták, vagyis nagyjából 90 százalékban karbonmentes forrást használtunk. Miután azonban szombat délutántól csökkenteni kellett az atomerőművi termelést a Duna további melegedése miatt, és esett a naperőművek termelése is, a gázerőművek vették át a vezetést, de még a Mátrai Erőmű kazánjaiba is néhány lapáttal több lignitet kellett tolni: a hazai termelés felerészben fosszilis volt. Ráadásul vasárnap délután még lejjebb tekerték Paks I-et, és ki tudja, mindez ez elég lesz-e, hiszen az előrejelzések szerint még kedd estig a fejünk fölött marad az extra forróságot okozó hőkupola. Vasárnap késő délután megint felpörögtek a gázerőművek, ráadásul este 7 és 10 óra között már az olajtüzelésű erőműveket is be kellett vetni. Az állami MVM erőművei a pénteki közlés szerint csúcsra jártak. Segítette az ellátást, hogy társaság leányvállalata, a Mavir a napokban zárt le egy 30,7 milliárd forintos programot, amelynek során bővítette az átviteli hálózat kapacitásait.
Paks II-nek szuper csúcshűtője lesz
A Paksi Atomerőmű visszaterhelése nem meglepő, hiszen melegszik a Duna is, a szárazság miatt pedig a szintje is csökken. A folyó nem tudja megfelelően hűteni az erőmű berendezéseit. A visszaterhelésekre azonban aligha szabad berendezkedni. Az atomerőmű adja a magyar áramtermelés közel felét, ha ez csökken, vagy kiesik, az importot kell növelni. Import pedig vagy van, vagy nincs. Egyelőre van.
Egy atomerőmű hűtése hűtőtorony építésével tehető biztonságossá. Tornyot gyakran még a tenger- vagy folyóparton épülő atomerőműhöz is építenek. Paks I-hez azonban nem kért ilyet a magyar megrendelő, ahogyan nem kért néhány évtizeddel később a Paks II-höz sem. Mégsem kell Paks II. majdani leterhelésétől tartanunk. A két új, 1200 megawattos blokk hűtését ugyanis kiegészítő létesítmények segítik majd. Olyan csúcshűtője lesz, amely mellett meg sem kottyan majd neki a mostani hőség, a csúcshűtőt ugyanis a jelenleginél sokkal rosszabb, elképesztően szélsőséges helyzeteket modellezve tervezték.
Igaz, nagy melegben a hűtőtornyos atomerőművek teljesítményét is csökkentik, de környezetvédelmi okból, mert a hűtéshez szükséges víz a tornyokkal stabilan rendelkezésre áll. Mellesleg aszály idején Paks I. esetében sem elsősorban a Duna alacsony vízszintje szokott a probléma lenni, hanem az, hogy adott vízszint alatt már iszapos víz jut a szivattyúkba.
