Meglepő fordulat: már nem a panelekre vadásznak a magyarok

Az elmúlt másfél évben a magyar lakáspiacot elsősorban az árrobbanásról, a befektetői rohamról és az egyre szűkülő kínálatról szóló hírek uralták. Most azonban több olyan jel is látszik, amely arra utal, hogy a piac kezd visszatérni egy kiegyensúlyozottabb állapotba. A kereslet szerkezete átalakul, a vásárlók egy része új célpontokat keres, miközben a tavaly még rendkívül népszerű panellakások és kisebb befektetési célú ingatlanok veszítenek vonzerejükből.

A teljes beszélgetés megtekinthető a Világgazdaság YouTube csatornáján: 

A panelek helyett a családi házak kerültek előtérbe

Futó Péter elárulta, hogy a Zenga keresési adatai szerint az elmúlt egy év egyik legnagyobb változása a befektetési célú ingatlanok iránti érdeklődés visszaesése. Tavaly még a kisebb lakások, panelek és egyetemek környékén található téglalakások számítottak a legkeresettebbnek, idén azonban ezek iránt jelentősen csökkent az érdeklődés.

Különösen látványos a panellakások helyzete, amelyeknél a kereslet a szakértők szerint közel a felére esett vissza. Ezzel párhuzamosan a nagyobb alapterületű lakások és a családi házak iránt továbbra is stabil maradt az érdeklődés. A háttérben részben az állhat, hogy az Otthon Start program megjelenésével sok első lakásvásárló jelent meg a piacon, akik nem befektetési céllal, hanem saját lakhatásuk megoldására keresnek ingatlant.

Újra lehet alkudni

A tavalyi év végén sok esetben még licit alakult ki a jobb adottságú lakásokért, ma azonban egyre több helyen visszatért az alku. Pélyi András szerint a piac fokozatosan kínálati irányba mozdul el. Míg tavaly előfordult, hogy a tulajdonosok még emeltek is a kezdeti hirdetési árakon, addig ma már jellemzően 3-4 százalékos árcsökkentés jelenik meg az értékesítési folyamat során, amelyre további 4 százalék körüli alku rakódhat rá. 

Különösen a családi házaknál nőtt a vevők mozgástere, mivel ezek értékesítése általában lassabb, mint a népszerűbb városi lakásoké. A piac lehűlését az is mutatja, hogy a jól árazott ingatlanok ugyan továbbra is gyorsan elkelnek, de a tavalyi 30 nap alatti értékesítési tempó már ritkább, mint korábban.

Mi hajtja a Pestieket vidékre?

A beszélgetés egyik fontos tanulsága, hogy a magas budapesti árak egyre több vásárlót terelnek az agglomeráció vagy a vidéki nagyvárosok felé. Ma már egy átlagos budapesti lakás értékesítési ára megközelíti a 66 millió forintot, miközben az új lakásokhoz kapcsolódó átlagos hitelösszeg 43 millió forint körül alakul. 

Közben a vidéki nagyvárosok közül több is felzárkózott a fővároshoz. Debrecen már évek óta az egyik legdrágább vidéki piac, de Szeged is látványosan zárkózik fel az élmezőnyhöz. Ezekben a városokban a nagy ipari beruházások, az új munkahelyek és a növekvő jövedelmek hajtják az ingatlanárakat. 

 Ezért a következő évek egyik legfontosabb kérdése nemcsak az lesz, hogy mennyi új lakás épül, hanem az is, hogyan sikerül megújítani a közel négymilliós hazai lakásállomány energetikailag elavult részét. A beszélgetésből az körvonalazódott, hogy az ingatlanpiac nagy átrendeződés előtt áll.