A brit Cambridge Econometrics kutatócég 1995 és 2017 között elemezte a természeti katasztrófák által okozott károkat és azok területi megoszlását Európában. Magyarországon leginkább az észak-magyarországi régiót érintik ezen katasztrófák az elemzőcég lapunkhoz eljuttatott közleménye alapján.
Ezen régiók – Romániával és néhány cseh és lengyel régióval hasonlóan – az európai élbolyban találhatóak az elszenvedett károk mértékét illetően. A természeti csapások eredményeként a bruttó hozzáadott érték 0,2-0,3 százaléka semmisül meg átlagosan, de
olyan év is volt, ami 2-3 százalékos kibocsátást pusztított el, ami a koronavírus dúlásával összevethető nagyságrend.
Az területi kutatásokkal foglalkozó szerve, az ESPON (European Spatial Planning Observation Network) által rendelt kutatás szerint
az uniós országok több mint 77 milliárd eurós károkat szenvedtek el az időszak során,
ami hozzávetőleg Budapest költségvetésének hetvenszerese. A teljes összegből 44 milliárd euró közvetlen, 33 milliárd euró pedig a közvetett kár.
A természeti katasztrófák leginkább Közép- és Kelet-Európa, illetve Délkelet-Európa, térségeit sújtották, de néhány kisebb olaszországi, írországi és brit régió is jelentős károkat szenvedett el a vizsgált bő két évtizedben.
A régiós eloszlás vizsgálata amiatt is fontos, mert a katasztrófák által leginkább sújtott országok jellemzően szegényebbek és a gazdaságuk nagyobb mértékben támaszkodik olyan tevékenységekre, mint például a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a gyártóipar. Ezeket viszont a természeti katasztrófák és az általuk okozott ellátási zavarok nagyobb mértékben tudnak megzavarni és visszavetni, mint a fejlettebb régiók gazdaságát
– mondta Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics budapesti irodájának vezetője, aki a hazai elemzőcsoportot irányította.
Magyarországon különösen a szárazság és az árvíz okozott komoly pusztítást, ellentétben a tengerparti és hegyvidéki szélviharokkal. A hegyek lábánál és a folyóvölgyekben ismét az áradások okoztak komoly problémákat. Ellentétben a földrengésekkel, a másik három probléma egyértelműen a klímaváltozás eredménye.
A jövőben egyre több és egyre nagyobb hatású természeti katasztrófával kell számolni. Ezek gazdaságra gyakorolt hatását az Uniónak, a tagországoknak és az egyes régióknak is egyre fontosabb gazdaságfejlesztési tényezőként kell figyelembe venni a jövőben
– tette hozzá Fazekas Dóra.
A katasztrófatípusok területi eloszlását figyelembe véve lehetővé válik a gazdaságfejlesztések során az ezekre történő felkészülés. A legnagyobb károkat egyértelműen az áradások okozták, melyek az összes okozott kár 37 százalékáért felelnek, ezt követik a pusztítás 31 százalékát okozó szélviharok, majd 16 százalékos részesedéssel következik a szárazság.
A klímaváltozás következtében egyre gyakoribbak lehetnek az ilyen katasztrófák, így a beruházások tervezésekkor az ezek hatásának mérséklése és kivédése is szempont kell hogy legyen.
