Amerikai „mészárlásokat” vizsgáltatna ki Kína

Alapos vizsgálatot sürgetett szerdán Vang Ven-pin kínai külügyi szóvivő azokkal a „mészárlásokkal” kapcsolatban, amelyeket állítólag az amerikai hadsereg és a velük szövetséges erők követtek el az afgán civilek körében az elmúlt húsz évben.

Vang a kijelentést egy sajtótájékoztatón tette az azzal kapcsolatos kérdésre, amely az Afganisztánban nemrég végrehajtott amerikai dróntámadást és az annak nyomán bekövetkező állítólagos civil haláleseteket firtatta.

A Hszinhua kínai hírügynökség ezzel kapcsolatban felidézi az afgán főváros, Kabul repülőterénél a múlt csütörtökön elkövetett öngyilkos robbantásos merényletet, amelyben csaknem kétszázan vesztették életüket, további többtucatnyian megsebesültek. A Hszinhua szerint egyes sebesültek azt állították, hogy az amerikai hadsereg emberekre lőtt a robbanás után, ezáltal további halálos áldozatokat követelve.

A kínai hírügynökség jelentésekre hivatkozó beszámolója szerint az amerikai hadsereg másnap dróntámadást hajtott végre egy kabuli lakóépület ellen, terrorellenes fellépése során megölve tíz civilt. A kínai külügyi szóvivő szerint Peking figyelembe vette ezeket a jelentéseket. Vang szerint a jelentések azt mutatják, hogy Afganisztánban gyakori volt a civilek legyilkolása az amerikai hadsereg által.

Példaként említik azt az esetet, amikor 2002-ben amerikai légicsapás ért egy esküvői szertartást Uruzgán tartományban, több tucat halálos áldozatot és több mint 100 sebesültet okozva. A Hszinhua szerint 2008-ban egy amerikai légitámadásban közel 100 civil vesztette életét Herát tartományban, 2010-ben pedig egy NATO-légicsapásban 33 ember lelte halálát Dajkundi tartományban. A kínai hírügynökség megemlíti továbbá, hogy egy 2019-es amerikai dróntámadásban 30 civil vesztette életét Nangarhar tartományban.

Vang szerint az Afganisztánban végrehajtott amerikai légicsapások civil halálos áldozatainak valódi száma jóval nagyobb az amerikai kormány által hivatalosan közöltnél.

A kínai hírügynökség által hivatkozott adatok szerint 2020 áprilisáig valamivel több mint 47 ezer civil vesztette életét az afganisztáni háborúban.

Afganisztánt keddre virradóra hagyták el az utolsó amerikai katonai repülőgépek, fedélzetükön katonákkal és a még Kabulban maradt diplomáciai személyzettel. A hatalmat augusztus közepén Afganisztánban magukhoz ragadó radikális iszlamista tálibok ezután bevonultak a kabuli repülőtérre is.

A tálib lázadók – akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció – augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül elfoglalták Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért a húsz éve tartó afganisztáni háború. Asraf Gáni afgán elnök ezt megelőzően családjával együtt elmenekült az országból – mint később kiderült – az Egyesült Arab Emírségekbe.

Tálibok százai vesztették életüket

A tálibok több mint háromszáz harcosa vesztette életét a pandzsír-völgyi ellenállókkal vívott harcokban – közölte szerdán az Afganisztánt uraló radikális iszlamistákkal szemben formálódott ellenállás.

A TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozó illetékes szerint a tálibok két irányból próbáltak betörni kedden este a Pandzsír-völgybe. A harcérintkezések következtében a tálibok több mint háromszáz harcosa vesztette életét, többtucatnyian megsebesültek, illetve többeket foglyul ejtettek az ellenállók.

Jelen pillanatban is folynak az összecsapások a régió bejáratainál. A táliboknak nem sikerült áttörniük a védelmen, és visszavonulni kényszerülnek

– tette hozzá.

A radikálisok által Pandzsír tartomány kormányzójának tisztségére kinevezett Amír Hán Mottaki, a tálib mozgalmat irányító bizottság vezetője szerdán bejelentette, hogy kudarcba fulladtak a tálibok és a pandzsír-völgyi ellenállók múlt héten indult tárgyalásai.

Az Afganisztánban múlt vasárnap ismét hatalomra került tálibok az összes tartományt ellenőrzésük alá vonták, kivéve Pandzsírt, amelyre az 1996-tól 2001-ig tartó uralmuk alatt sem tudták kiterjeszteni a hatalmat. Ez főleg annak tudható be, hogy a tartomány nehezen megközelíthető hegyvidéki völgyben terül el, amelynek szűk bejárata könnyen védhető. A pandzsíri ellenállók vezetője Ahmad Maszúd, aki a 2001. szeptember 9-én meggyilkolt Ahmad Sah Maszúd, a tálibellenes küzdelem vezéralakjának a fia.

Jól működő pénzügyi rendszert akarnak kiépíteni

Az afgán központi bank új, a tálibok által kinevezett vezetője biztosította a bankokat arról, hogy Afganisztán új vezetői jól működő pénzügyi rendszert szeretnének kiépíteni, de azt egyelőre nem részletezte, milyen alapokból képzelik el annak fenntartását

– írta a Reuters hírügynökség négy jól értesült bankárra hivatkozva szerdán.

Hádzsi Mohammad Idrisz, a központi bank ügyvivő elnöke a héten az Afganisztáni Bankszövetség tagjaival és más bankárokkal tárgyalt, és elmondta nekik, hogy a tálibok kiemelt fontosságúnak tartják a bankszektort – tájékoztatott két bankár, aki részt vett a találkozón.

A megbeszélésen Idrisz hangsúlyozta, hogy a tálibok igyekeznek megoldást találni a likviditási problémákra és a növekvő inflációra. A bankárok egyike megjegyezte: a tálibok nagyon nyájasak voltak, és azt kérték a bankoktól, hogy mondják el nyíltan aggályaikat.

1996 és 2001 között, a radikálisok előző uralma idején Afganisztánban nem volt működő bankszektor, és a hitelezés is haldoklott.

A tálibokhoz hű Idriszt, akinek nincs pénzügyi végzettsége, múlt héten nevezték ki az afgán jegybank, a DaAfghanistan Bank (DAB) élére. A nyilatkozó bankárok egyike elmondta, a tisztségviselő nem árulta el, mennyi pénzhez fér hozzá a központi bank, és arról sem tájékoztatta a találkozó résztvevőit, milyen nézeteik vannak a táliboknak a jegybank és az Egyesült Államok kapcsolatáról. A DAB a napokban segítette a bankok likviditási helyzetét, de a kért összegnek csak a töredékével.

Egyelőre valószínűtlennek tűnik, hogy a radikálisok gyorsan hozzáférnének ahhoz a mintegy tízmilliárd dollárhoz, amely a DAB birtokában van, de amelyet az országon kívül helyeztek letétben.

A bankok tranzakcióik 80 százalékát dollárban bonyolítják, így nagyon fontos, milyen lesz az új kormány kapcsolata az Egyesült Államokkal – vélekedett az egyik forrás.

Idrisz azt is megígérte, hogy a bankok továbbra is alkalmazhatnak nőket. Egyes pénzintézetekben akár a húsz százalékot is elérheti a női alkalmazottak száma, de a radikálisok hatalomátvételét követően többen otthon maradtak, attól tartva, hogy a tálibok a korábbiakhoz hasonlóan megtiltják a nőknek, hogy dolgozzanak.