Minimális különbséggel az Olaf Scholz által vezetett Szociáldemokrata Párt (SPD) nyerte a vasárnap tartott német választást. Az SPD a szavazatok 25,7 százalékát szerezte meg, hajszálnyival megelőzve a második világháború óta leggyengébb eredményét elérő kereszténydemokratákat (CDU/CSU), akik a voksok 24,1 százalékát kapták. A harmadik helyen a zöldek végeztek 14,8, majd a szabaddemokraták következnek 11,5 százalékkal. Az ötödik helyet szerezte meg a szélsőjobboldali AfD 10,5 százalékos eredménnyel, míg a szélsőbaloldali Balpárt a parlamenti bejutás 5 százalékos küszöbe alatt maradt, de köszönhetően az ehhez szükséges másik feltétel – 3 nyertes egyéni körzet – teljesítésének, mégis alakíthat frakciót és jelen lehet a következő parlamentben.
A második világháború óta a két nagy párt közötti versenyen alapuló német politikában így
először fordul elő, hogy az SPD és a CDU/CSU közösen nem szerezték meg a szavazatok többségét,
amihez hozzájárulhat, hogy az alapvetően rivális pártok Angela Merkel távozó kancellár 16 éves regnálásból 12-t koalícióban töltöttek, így a két párt közötti különbségek egyre kevésbé voltak feltűnők. Amikor 2005-ben Merkel első kormánya megalakult, a két párt együtt még a szavazatok közel 70 százalékát kapta.
A német választási rendszer ugyan alapvetően arányos, de ennek ellenére – hiába nem szerezte meg a két nagy párt a voksok többségét – a nagykoalíció most is lehetséges, hiszen az SPD 206, az uniópártok 196 helyre számíthatnak a várhatóan 735 tagú Bundestagban a Deutsche Welle mandátumbecslése szerint.
Azonban mind a két nagy párt szeretné elkerülni az újabb nagykoalíciót a választást megelőző nyilatkozataik alapján.
Ennek eredményeként a második világháborút követően először hárompárti koalíció kormányozhatja Németországot, és tekintve, hogy a szabaddemokratákat vezető Christian Lindner a választás éjszakáján arról beszélt, hogy először a Zöldekkel tárgyalna, a két kisebb párt döntheti el a következő kancellár személyét. A Zöldek 118, az FDP 92 képviselőre számíthat, így
a két párttal kiegészülve mind az SPD, mind a kereszténydemokraták megszerezhetik a többséget.
A választásokat követően a szociáldemokraták győzelmet hirdettek, szerintük a választás bizonyítja, hogy a szavazók a jelenleg pénzügyminiszterként dolgozó Scholzot szeretnék kancellárnak. Azonban a CDU/CSU jelöltje, a Merkel utáni űrt betölteni, úgy tűnik, képtelen Armin Laschet is arról beszélt vasárnap este, mindent meg fog tenni, hogy kereszténydemokrata kormány alakulhasson.
Az eredmények ismeretében elhúzódó tárgyalásokra kell számítani,
ahol az SPD pozícióját rontja, hogy a sokak által rettegett baloldali koalíció az SPD, a Zöldek és a várhatóan 39 mandátumot kapó Balpárt közötti koalíciónak nincs meg a többsége, míg ez a felállás az FDP alkupozícióját javíthatja, akik a pénzügyminiszteri széket szeretnék megszerezni a következő kormányban, ami a francia elnök Emmanuel Macron vágyát egy új közös európai fiskális politika megalkotására mindenképpen negatívan érinti, hiszen ettől az FDP mereven elzárkózik, jóllehet a Zöldek hajlandók lennének lépéseket tenni az ügyben. A gyengén szereplő Balpárt mellett az AfD sem számíthat kormányzati pozícióra, tekintve, hogy a velük történő koalíciót az összes többi párt kizárta.
A 2017-es eredményekhez képest a Zöldek erősödtek a legtöbbet a mostani választáson, akik 5,8 százalékkal növelték szavazataik számát,
így 51-gyel több képviselőt küldhetnek a Bundestagba. A képviselők számának növekedése tekintetében az SPD még jobban járt, 53-mal nő a szociáldemokrata frakció, noha a párt a Zöldekhez képest kevésbé, 5,2 százalékkal tudta bővíteni táborát. A most elért eredmény azonban csak az utóbbi évekhez képest siker,
a Szociáldemokrata Párt történelmi eredményeit tekintve inkább gyengének számít a 25,7 százalékos szavazatarány.
A CDU/CSU sosem szerepelt még ennyire rosszul, 50 képviselőt és a szavazók 8,8 százalékát veszítette el az előző kormányokat vezető párt. A többi párt közül egyedül az FDP volt képes erősödni, 12-vel nő képviselői száma, miután 0,7 százalékkal emelkedett a rájuk leadott voksok aránya.
A szélsőséges pártok mind a baloldalon, mind a jobboldalon jelentősen gyengültek,
az AfD 11, a baloldal 30 képviselőt veszített, miután 2,3 és 4,3 százalékkal csökkentek az ezen pártokra adott szavazatok.
