Mexikói ügyészek 31 ismert mexikói tudós börtönbe vetésére tettek javaslatot a bíróságon, jóllehet az ügyet tárgyaló bíró már kétszer elutasította a kezdeményezést, jelezve, hogy a vád nem szolgáltatott elegendő bizonyítékot a törvénysértésekre, ám a kormány szerdán jelezte, hogy újra elküldi kérését a bíróságra – írja a The Wall Street Journal.

Fotó: Cultura Creative via AFP

A tudósok elleni vád szervezett bűnözés és pénzmosás, ám a háttérben Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök és kormánya illetve a 2002-ben – jóval Obrador hatalomra jutását megelőzően – alapított Tudomány és Technika Nemzeti Tanácsa (Conacyt) közötti ellentét áll. Az elnök 2018 végi hatalomra kerülését követően 

a tanács gyakori vitába keveredett az elnök által kinevezett vezetőjével, a biológus María Elena Álvarez-Buylla-val, azzal kapcsolatban, hogy a tudomány kormányzati támogatásának politikamentesnek vagy épp ellenkezőleg, politikai és társadalmi célúnak kell-e lennie.

Az új vezető erőteljesen visszafogta a fiatal kutatók számára biztosított, külföldi elitegyetemeken történő tanulását támogatni hivatott ösztöndíjak kiosztását, azzal érvelve, hogy a diákoknak otthon kellene tanulnia és a kutatásaikat is vagy spanyolul vagy valamilyen őslakos nyelven kellene publikálniuk az angol helyett, ami kiváltotta a tanácsadó testület – melyben többek között asztrofizikusok és mikrobiológusok is vannak – haragját.

A kormányzat szerint a tanácsadó testület illegálisan használt fel 12 millió dollárnak megfelelő kormányzati pénz, 

míg a Conacyt szerint ez nem igaz, elfogadott és auditált kiadásokról van szó. A kormány a kutatókat olyan, legmagasabb fokozatú börtönökbe küldené, mint amilyenben például a hírhedt kábítószer kereskedőt, El Chapo-t is őrzik és köszönhetően a drasztikus vádaknak, 

néhány tudós elítélése esetén akár 80 éves börtönbüntetést is kaphat. 

A pénzmosás és a szervezett bűnözés kapcsán emelt vádak esetén óvadékra sincs lehetőség, miközben az országban a büntetőügyek gyakran évekig is elhúzódhatnak.

Jogi szakértők szerint a jelenlegi mexikói kormány az igazságszolgáltatási rendszert ellenségei üldözésére és félelemkeltésre használja. 

Sokan szívesebben vennék, ha az ügyészség és a bűnüldöző szervek inkább az erőszakos drogkartellek ellen lépnének fel.

A főügyész hivatala ugyanakkor a testület olyan dolgokra költötte el a 12 millió dollárt, melynek nincs köze a mandátumához, így fizetésekre, irodákra, mobilszolgáltatásra, eseményekre és hasonlókra, ám José Franco, a legnagyobb mexikói állami egyetem, az UNAM vezető asztrológus kutatója szerint a bizottság költségvetését minden évben auditálta és elfogadta a Conacyt, beleértve a jelenlegi kormányzat időszakát is.

A vádakat abszurdnak tartja az UNAM rektora, Enrique Graue is, míg az elnök szövetségese, Mexikóváros polgármestere Claudia Sheinbaum túlzottnak nevezte azokat. Ricardo Monreal, aki Obrador pártjának szenátusi frakcióját vezeti, teljes mértékű szolidaritásáról biztosította a tudományos közösséget.

Obrador azonban védelmébe vette főügyészét és a tanácsadó testületet bírálta, amely szerinte túlságosan nagy hatást gyakorolt az őt megelőző kormányzatokra és luxuscikkekre és külföldi utakra lobbizott ki magának pénzt, zsarolásra emlékeztető módszerekkel.