Július 30-án jött létre a munkacsoport, novemberben pedig a minisztérium. Utóbbi irányítását a román Szociáldemokrata Párt (PSD) kapta meg. Az RMDSZ már az előző kormány idején szemléletváltást sürgetett.
Igen, mert halaszthatatlannak ítéltük az elmúlt harminc év demográfiai folyamatainak a kezelését.
A romániai termékenységi ráta 2021-ben 1,76 százalékos volt, a három évtizeddel ezelőtti évi 318 ezer születéshez képest 2020-ban 178 ezer újszülöttet regisztráltak. Ennek nyomán, valamint a masszív kivándorlás következtében folyamatosan csökken az ország lakossága. (Harminc esztendeje még 23 milliós lélekszámú volt keleti szomszédunk, jelenleg a tartósan külföldön dolgozókkal együtt is 19 millió körüli – a szerk.) A helyzetet az is súlyosbítja, hogy olyan, erejük teljében lévő generációk keresnek boldogulást a határon túl, amelyek tagjai adófizetőként hozzá tudnának járulni a közös kasszához. Az Eurostat előrejelzése szerint 2050-re Románia lakossága 15 millió fősre csökken, egyharmada nyugdíjas lesz. A jelenséggel a rendszerváltás óta senki sem foglalkozott, mi viszont jó ideje úgy ítéljük meg, hogy a helyzettel kezdeni kell valamit. A társadalombiztosítási pénztár finanszírozására az állami költségvetésből 2020-ban 12,4 milliárd lejt, 2021-ben 13,3-et kellett fordítani, ez évre pedig 13,5 milliárd (2,8 milliárd euró – a szerk.) az előirányzat. A rendszer már most fenntarthatatlan, egyéb forrásokból kell pótolni a hiányzó összegeket, és a helyzet egyre súlyosbodik. Sürgősen olyan közpolitikákra van hát szükség, amelyekkel ösztönözni lehet a gyermekvállalást, támogatni a több gyereket nevelő családokat.
A családügyi tárca is a munkacsoport tevékenységéből „táplálkozik”?
Egyelőre nem, több okból sem több még egyfajta utalványozási hivatalnál. Az Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere által vezetett munkacsoport még a korábbi kormánykoalíció idején kezdte el a tevékenységét. Az akkori kormánypártok között volt egy megegyezés, miszerint az RMDSZ kidolgozza a csomagot, majd a koalíció tagjai elé terjeszti megvitatásra. Az ősz elején azonban összedőlt a jobbközép (a Nemzeti Liberális Párt, a Mentsétek Meg Romániát, valamint az RMDSZ alkotta) szövetség, az új, baloldali koalíciós partner, a szociáldemokraták családpolitikai elképzelése pedig jelentős mértékben különbözik a mienktől. Az ügy szerintük is fontos, ezt jelzi a családügyi minisztérium létrehozása is, amelynek a programja sok tekintetben megegyezik a mi álláspontunkkal. Létezik azonban egy nagy különbség: a szocdemek változatlanul közvetlen pénztranszferben gondolkodnak – nyugdíj-, gyerekpénzemelés –, anélkül, hogy azt bármilyen feltételrendszerhez kötnék. A mi javaslatunk többek között egyfajta utalványrendszer létrehozását célozza, ami azt jelentené, hogy a gyereknevelési pénz egy része alanyi jogon kerül a családokhoz, a többi azonban célirányos juttatás formájában: korosztályok szerinti, ún. after school programokra, táboroztatásra, hasonló tevékenységekre lehetne fordítani. vagyis az összeget ne lehessen elkölteni bármire, elemi előfeltételként pedig a gyereknek iskolába kell járnia.
Hogyan fest a csomag további tartalma?
A reformja az elsődleges, a célirányos utalványrendszer létrehozása, míg a szocialisták azonnali 10 százalékos emelést, illetve pénzhez juttatást céloznak. Azon is dolgozunk, hogy a nagycsaládos szülők támogatása – főleg adókedvezmények révén – elsősorban a munkaviszonnyal állókat hozza előnybe. Hasonló a helyzet a hitelkonstrukciók esetében, hiszen csak a munkahellyel rendelkezők lehetnek hitelképesek. A fiatal házasok ösztönzésére, a családalapítás megkönnyítésére 100 ezer lejes (20,2 ezer euró) készpénzhitel felvételét tennénk lehetővé. Az első gyermek megszületésétől az állam átvállalná a kamatot, a második érkezését követően a kölcsön 30 százalékát is, a harmadik után pedig a teljes hitelállományt.
A nagycsaládosok kamattámogatása gyermekenként 0,5 százalékpont lenne.
Ezen famíliák számára egy hétszemélyes gépkocsi vásárlásához 35 ezer lejes (kb. 2,6 millió forint) vissza nem térítendő támogatást is nyújtana az állam. Az anyák munkába való mihamarabbi visszatérését segítené az a jogszabálytervezet, amely szerint részmunkaidőben végzendő tevékenység esetében a nők megtarthatnák a gyes 75 százalékát. Hasonló célzatú az az elképzelés, hogy a nagymama vagy valamelyik szülő testvére is megkaphassa a gyest, ha átveszi a gyerek kétéves korig történő nevelésének a terheit. Vagy háromgyermekes család esetében az egyik szülő mentesüljön a betegbiztosítás befizetésétől. A céges lehetőségek bővítésén is dolgozunk: szeretnénk elérni, hogy a vállalatok a jelenleginél jóval nagyobb összeget írhassanak le az adójukból szociális segély gyanánt. A nagycsaládból származó fiatalok számára újabb tanulmányi ösztöndíjas kategóriát hoznánk létre. Címszavakban ezek lennének a legfontosabb célkitűzések. Egyes fejezetek immár szövegkész állapotban vannak, sőt, a gépkocsivásárlásra vonatkozó tervezetet már iktattuk is.
Mindez új családi kerettörvényként kerül a törvényhozás elé?
Nem, járhatóbb útnak tartjuk azoknak a jogszabályoknak a módosítását – több mint tíz ilyen van –, amelyek érintettek a csomag megvalósításában. A legnagyobb meccs a pénzügyi tárcával lesz; a minisztérium nem feltétlenül támogatja a pluszkiadással járó elképzeléseket. Márpedig a körvonalazódó csomag legalább 50 százalékos forrásbővítéssel számol – a román állam tavaly 28 milliárd lejt (5,6 milliárd euró) költött a családokra.
A pénzintézetek részéről aligha lesz ellenállás.
A bankok „szeretik” az állami fedezetű hitelkonstrukciókat, hiszen ezek sokkal kisebb mértékben dőltek be, mint a piaci alapúak. Az egyetlen kérdés: sikerül-e biztosítani a költségkeretet a garanciaplafonokra, illetve időben eljuttatni a bankok számlájára a hiteltámogatások fedezetét?
Milyen várható eredményekkel igyekeznek meggyőzni a döntéshozókat a reformcsomag indokoltságáról?
Már jelentős eredmény lenne, ha négy-öt éven belül mérséklődne a népességfogyás. Amúgy legalább tízéves folyamatban gondolkodunk, hasonló kifutású programokat kell még indítani és végigvinni. Mindezt társadalmi konszenzus közepette, amelynek a megteremtésében sokat segítene, ha minél szélesebb körű parlamenti támogatottsággal emelkednének törvényerőre a tervezett módosítások. A csomagot tavaszig akarjuk előterjesztésre alkalmas állapotba hozni, hogy az év végéig megszülethessenek a vonatkozó jogszabályok. Ez a 2022-es esztendő egyik prioritása. A legfontosabb viszont az, hogy végre ismerjük fel: a romániai demográfiai helyzettel kezdeni kell valamit, és ne az azonnali utalások növelése által, mert arról már bebizonyosodott, hogy kidobott pénz. Olyan áttörést akarunk megvalósítani, melynek révén a társadalom lehetőségként kezeli a gyermekvállalást, nem pedig kockázati tényezőként.
Az interjú a Figyelő hetilap január 6-án megjelent számában került publikálásra.
