Kína azt szeretné, ha az Ukrajnában érintett valamennyi fél nyugodt maradna, és elkerülnék a feszültség fokozódását, miközben az Amerikai Egyesült Államok a deeszkalációt hangsúlyozta, és az orosz agresszió biztonsági és gazdasági kockázataira hívta fel a figyelmet.

Az amerikai–orosz egyeztetés és a normandiai négyek tárgyalása után amerikai–kínai párbeszéddel folytatódott az ukrajnai konfliktushelyzet miatti diplomáciai események sora – számolt be róla a Reuters.

Vang Ji kínai és Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán késő este telefonbeszélgetésen osztotta meg egymással országa álláspontján Ukrajnáról.

Felszólítunk minden érintett felet, hogy maradjanak nyugodtak, és tartózkodjanak a feszültséget gerjesztő és a válságot felpörgető cselekedetektől

– közölte Vang.

Egyelőre maradnának a diplomáciánál

Blinken amellett érvelt, hogy a deeszkaláció és a diplomácia a felelős út a konfliktus rendezésére.

Az amerikai külügyi tárca közleménye szerint a megbeszéléseken szóba került a globális biztonság kérdésköre, valamint az Ukrajna elleni további orosz agresszió által okozott gazdasági kockázatok is.

Fotó: Jin Mamengni / Xinhua / AFP

Vang az Oroszország–NATO-csörtére utalva felhívta kollégája figyelmét arra, hogy az egyik ország biztonsága nem mehet mások biztonságának rovására. A kínai álláspont szerint a regionális biztonságot nem lehet garantálni a katonai blokkok megerősítésével, bővítésével.

Az Egyesült Államok már figyelmeztette Oroszországot, hogy ne szállja meg Ukrajnát, és mindkét ország figyelmét felhívta arra, hogy térjenek vissza a 2014-ben, illetve 2015-ben aláírt, Minszk I. és Minszk II. néven ismert paktumokhoz. Ezen megállapodások célja az orosz ajkú szakadár területek kelet-ukrajnai szeparatista háborújának befejezése volt.

Ugyanakkor a Minszk II. megállapodásban megszabott katonai és politikai lépések közül jó néhányat azóta sem hajtottak végre, mivel Oroszország továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy nem részese a konfliktusnak, ebből kifolyólag nem kötelezik a megállapodás feltételei sem.

Peking közeledik Moszkvához

Az ukrán kérdés megoldásához vissza kell térnünk az új minszki megállapodáshoz, kiindulóponthoz – mondta el ennek kapcsán Vang.

Kína álláspontja az ukrán kérdésben azért is kiemelten érdekes, mert az ázsiai nagyhatalom erősíti kapcsolatait Oroszországgal, ezzel egyidejűleg Kína és az Egyesült Államok között egyre fokozódik a feszültség számos téma kapcsán, a kereskedelemtől kezdve az emberi jogokon át Tajvanig és Kína tengeri követeléseiig.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a tervek szerint a jövő héten Kínába látogat a február 4-én kezdődő téli olimpiai játékok alkalmából.

Az olimpiai is fontos hadszíntér

Vang természetesen az ötkarikás játékokat sem hagyta ki a beszélgetésből.

A legfontosabb prioritás jelenleg az, hogy Amerika hagyjon fel a pekingi téli olimpiai játékokba való beavatkozással, és hagyjon fel a különböző Kína-ellenes klikkek létrehozásával

– szólította fel kollégáját a tárcavezető.

A külügyminiszter ezzel arra utalt, hogy az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália és Nagy-Britannia bejelentette, Kína emberi jogi helyzete miatt diplomáciai bojkottot hirdet Pekinggel szemben, azaz nem küld állami tisztségviselőket az ötkarikás játékokra, versenyzőik azonban részt vesznek a versenyeket.

Kína kezdetektől tagadja a jogsérelmeket, egyúttal elutasítja a sport politizálását.