Az egykori német kancellár, Gerhard Schröder juttatásainak csökkentésére készülnek a német kormánypártok, mert az Ukrajna elleni háború kezdete óta még mindig nem határolódott el Vlagyimir Putyin orosz elnöktől, és nem vált meg a Rosznyefty orosz energiaipari cégben betöltött tisztségétől – olvasható a Bild szerdai számában.
A legnagyobb kormánypárt, a szociáldemokraták (SPD) frakcióvezetője, Rolf Mützenich a lapnak elmondta, hogy önálló javaslatot terjesztenek elő Gerhard Schröder volt kancellár irodájáról.
Ennek, az SPD, a Zöldek és a liberálisok (FDP) által beterjesztett javaslatnak a lényege, hogy a volt szociáldemokrata kancellár nem kaphat többé költségvetési támogatást a berlini iroda fenntartására és az irodai személyzet fizetésére. Az előterjesztésről a szövetségi parlament (Bundestag) költségvetési bizottságnak csütörtöki ülésén döntenek.
Azonban mivel a nyugállományú kormányfők javadalmazásának átalakítása jogilag bonyolult, sőt alkotmányba is ütközhet, ezért a koalíció azt a megoldást választotta, hogy
a juttatási csomagból csak azokat az elemeket veszik ki, amelyeket nem vesz igénybe Gerhard Schröder.
A volt kancellár havi 8300 eurós (3,2 millió forint) nyugdíja így nincs veszélyben, ahogy a védelméről is továbbra is gondoskodik a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA).
A berlini irodáját és a stábot Schröder kényszerből nélkülözi, mivel márciusban valamennyi munkatárs távozott, hogy kifejezzék tiltakozásukat az ellen, hogy az ukrajnai háború hatására nem határolódott el Vlagyimir Putyintól.
A Bundestag eddig egy hat helyiségből álló irodát bocsátott a volt kormányfő rendelkezésére. A hivatalosan a kancellári hivatal személyi állományába tartozó hétfős stáb fizetésére és az iroda fenntartására tavaly 407 ezer euró közpénzt fordítottak.
Az ellenzék részéről a CDU/CSU jobbközép pártszövetség frakciója a politikus valamennyi juttatását megszüntetné, kivéve a személyi védelmet. Javaslatukat azzal indokolják, hogy
a volt kancellár a Moszkva melletti kitartással a történelem rossz oldalára állt, és ezzel rontja Németország tekintélyét.
Az SPD-nek 1963 óta tagja az egykori kancellár, aki Vlagyimir Putyinnal kormányfőként – a szociáldemokraták és a Zöldek 1998–2005 közötti koalíciójának vezetőjeként – barátkozott össze. Amikor 2004-ben az orosz elnököt kifogástalan demokratának minősítette, megdöbbenéssel fogadta kijelentését a német közvélemény.
A 2005-ös választási vereséget követően elvállalta az elnöki tisztséget az Oroszországot és Németországot Ukrajna és Lengyelország megkerülésével, a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat földgázvezeték megépítésére alapított cég (Nord Stream AG) felügyelőbizottságában, 2017-ben pedig a többségi tulajdonos orosz állam javaslatára a Rosznyefty kőolaj- és földgázipari társaság részvényesei választották meg felügyelőbizottsági elnöknek.
Többször elítélte az Ukrajna elleni agressziót, április végén például a New York Timesnak azt mondta, hiba volt elindítani a háborút, és Vlagyimir Putyinnál tett márciusi látogatása alapján úgy látja, hogy az orosz államfő meg is akarja állítani, de ez nem olyan egyszerű, mert van néhány kérdés, amelyet tisztázni kell. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy továbbra sem hajlandó teljesíteni az elhatárolódásra és a céges tisztségek visszaadására vonatkozó követeléseket.
