A területfejlesztésnek nincsen nagy hagyománya, hazánk szerkezete aránytalan, a fővárosi lakosságszám és a magyar politikai hagyomány is a központosítást erősíti
– fejtette ki Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter az MCC-ben
A miniszter szerint a kihívás kettős: álljunk helyt a versenyképességi versenyben, tudjunk felzárkózni az EU átlagához, és közben próbáljuk meg az országon belüli szakadékot csökkenteni.
A Mandiner beszámolója szerint Navracsics elmondta, hogy erre két nagy EU-s forrás van,
a helyreállítási alap az egyik, amelyről a döntés 2020 végére megszületett, e mögött garanciát vállaló országként hazánk is ott van. Mivel az összeget igazítják a gazdasági teljesítményhez, Magyarország már most 430 milliárd forinttal kevesebbet kap, ami akár jó jelnek is tekinthető.
Ez azért van, mert a gazdaságunk jól teljesít, de például Spanyolország több pénzt kap, mert az előrejelzéshez képest kevésbé nőtt a gazdaság.
Az előző hétéves pénzügyi időszakban míg az EU-s átlag a forráslehívás és -felhasználás terén 68 százalék volt, addig nálunk ez a szám 75 százalék.
Az intenzív tárgyalás az összegről májusban indult meg, és az év végére szeretné a kormány aláírni a partnerségi megállapodást.
– mondta a miniszter.
A teljes pénzügyi keret 14 ezer milliárd forint összesen, az operatív programok 10 milliárd forint értékben jelennek majd meg a magyar fejlesztési politikában, külön kezelik a vidék és halászat programját, ez körülbelül 4 ezer milliárd forintot jelent.
A régiók terén az Észak-Alföld és Észak-Magyarország, továbbá a Dél-Dunántól és a Dél-Alföld közelíti meg legkevésbé az EU-s fejlettséget. Navracsics hozzátette, hogy Pest megye sem áll túl jól, korábban Budapesttel egy fejlesztési régió volt, a főváros elszívta a fejlesztéseket, ezért most már önálló régió. A főváros az EU-s átlagot meghaladja fejlettség terén. A turizmusban is van aránytalanság, főleg a fürdőkre, a Balatonra és a fővárosra koncentrál.
Navracsics azt is mondta, hogy
2030-ra az EU öt legélhetőbb tagállama közé akarunk tartozni.
A miniszter a vádakra is reagált, miszerint a korrupciós kockázat miatt nem kapja meg Magyarország az EU-s pénzeket. Az Európai Bizottság által összeállított egységes piaci eredménytábla szerint Magyarország sárga kategóriás, tehát a közbeszerzési rendszerrel csak kisebb gondok vannak, miközben például Ausztria piros kategóriás, vagyis komoly gondok vannak a rendszerrel.
