Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke lesz az egyetlen uniós vezető, aki részt vesz a kínai Egy övezet, egy út program konferenciáján (BRI) a hónap végén Pekingben, az ázsiai csúcson részt vesz majd Vlagyimir Putyin orosz elnök is – idézi a Politico három diplomáciai forrását. A lap felteszi a kérdést, hogy a két politikus tárgyal-e egymással a kínai fővárosban.
Fotó: AFP
Korábban a Világgazdaság megírta:
a kínai elnök meghívta Putyint Kínába a harmadik Egy övezet, egy út program konferenciára, az orosz elnök már 2017-ben és 2019-ben is részt vett ezen. Arról is beszámoltunk, hogy Orbán Viktor miniszterelnök is Hszi Csin-ping kínai elnök meghívására repül Pekingbe.
Békemisszió Moszkvában
Orbán Viktor utoljára 2022. február elsején tárgyalt személyesen Vlagyimir Putyinnal Moszkvában. Akkor a magyar–orosz hosszú távú gázszállításról, a két új paksi blokk építéséről és egy orosz oltóanyaggyárnak a megépítéséről tárgyaltak. A magyar miniszterelnök Moszkvában úgy fogalmazott, hogy a hidegháború évei „számunkra komoly keserűséget és sok szenvedést okoztak”, ezért a magyarok és a közép-európaiak általában is abban érdekeltek, hogy a feszültséget Kelet és Nyugat között csökkentsék.
– mondta akkor Orbán Viktor miniszterelnök Moszkvában.
Azt is mondta, hogy a helyzet komoly, a különbségek is nagyok, ugyanis az orosz biztonsági igények – amelyeket már mindenki ismer – és a NATO-tagállamok készsége, hogy ezeket teljesítsék, messze van egymástól. Hozzátette, hogy a távolság nem áthidalhatatlan, lehetséges olyan megállapodást kötni, amely garantálja a békét, garantálja Oroszország biztonságát, és elfogadható a NATO-tagállamok számára. Február 24-én azonban Oroszország megtámadta Ukrajnát, ami a legnagyobb hagyományos katonai konfliktus Európában a második világháború óta.
a magyar kormányfő nem lehet „túl jókedvű”: a Budapest–Belgrád vasút kínai finanszírozása teljesen leállt, a sajtó szerint a kínai vállalkozók nem tudnak uniós szabványnak megfelelő vasúti rendszereket szállítani.
A cikk úgy fogalmaz, hogy a magyar kormányfő ragaszkodott az ország pekingi és moszkvai kapcsolataihoz, miközben Orbán Viktor azt is kijelentette, hogy migrációs és jogállamisági ügyben az Európai Unió „jogilag megerőszakolja” Magyországot. Peking egyelőre azt kommunikálja, hogy minden rendben van. Vang Ji kínai külügyminiszter a múlt héten azt mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek, hogy a vasúti projekt a tervek szerint halad.
Miért fontos a Budapest–Belgrád vasútvonal?
A Budapest–Belgrád vasútvonal építésének alapkövét 2021 októberében rakták le. A projekt értéke mintegy 1,7 milliárd euró.
A beruházást 85 százalékban kínai hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból, önrész biztosításával finanszírozza a magyar állam. Az elmúlt száz év legnagyobb hazai vasúti fejlesztése új dimenziót nyit a teherforgalomban. A vonal felújítása egy komplex beruházásba illeszkedik, amely több milliárd euróból zajlik a Nyugat-Balkánon.
Korábban a Telex arról írt, hogy a beruházás lényegében leállt. Lázár János minisztériuma a Világgazdaságnak úgy fogalmazott, hogy a Budapest–Belgrád projekt Soroksár–Kelebia szakaszán a vállalkozói konzorcium „ütemezetten és folyamatosan végez kivitelezési munkálatokat”. Továbbá közölte, hogy a MÁV és vállalkozója között hatályos szerződés szerint folyik a vasútvonal felújítása. Azaz jelenleg is zajlik a vasúti rendszerek tervezése, előkészítése és kivitelezése. A minisztérium tehát nem tett említést arról, hogy a kínaiak ne tudnák teljesíteni a megvalósítást, és összességében is cáfolta, hogy a kivitelezés leállt volna.
