Közélet

A közép-európai elektromos hálózatot is veszélyeztetik a tomboló napviharok

Az elektromos és kommunikációs hálózatoktól a gázvezetékekig veszélynek van kitéve az emberi infrastruktúra. A napviharok évtizedes ciklusa 2025-ben tetőzik, a kutatók pedig több nagy méretű kitörésre számítanak a közeljövőben.

A múlt pénteken bekövetkezett, 2003 óta mért legnagyobb napvihar miatt az Egyesült Államokban szokatlanul sok helyen volt látható az északi fény, több helyen pedig rádiókimaradásokat és az energiahálózatok zavarait tapasztalták. Ez azonban nem egy egyszeri jelenség volt, hanem egy veszélyes ostromállapot kezdete, amely során a következő években súlyos károk érhetik az infrastruktúránkat – írta a Bloomberg.

Northern lights over Austria napvihar
Addig örüljünk, amíg a napviharok csak sarki fényeket okoznak / Fotó: AFP

Az úgynevezett geomágneses viharok, amelyeket a Napból ciklikusan kiinduló „napszelek” – az égitest forrongó felszínéből kirobbanó, több mint egymillió kilométer per órás sebességgel terjedő plazma és mágneses tér – okoznak, amelyek megjelenése egy nagyjából 11 éves ciklust követ. A legveszélyesebb időszakban a Föld a szeleket okozó napfoltok útjába kerül, amelyek kilövései telibe találhatják a bolygó érzékeny mágneses mezőjét.

Az Észak-Amerikára lecsapó vihar az Űridőjárás-előrejelző Központ skáláján G5-ös besorolású volt, amely a mérések kezdete óta az egyik legerősebb kitörések közé tartozott. S bár a jelenség közvetlenül csak pár percig tartott, hatásait egy héttel később, a világ másik oldalán is érezni lehet.

Ráadásul jelenleg a kitettségi időszaknak csak az elején járunk, a napviharok száma és intenzitása pedig a jövő év végén tetőzik majd. Addig viszont a mostaninál nagyobb hullámok is lecsaphatnak.  

Bár múlt pénteken az elektromos minták szabálytalanságai várhatóak voltak, az Amerikában mért széles körű kilengések a tudósokat is meglepték – igaz, ez az első alkalom, hogy egy ilyen erős napvihart valós időben tudták nyomon követni az amerikai kontinensen. Összességében a geomágneses hullám több mint 50 millió ember otthonában okozott zavarokat, bár a legtöbb esetben a problémák a lakók számára észrevétlenül elmúltak.

Egy erősebb vagy hosszabb ideig tartó napvihar, vagy azok sorozata azonban sokkal nagyobb, és sokkal kiszámíthatatlanabb hatással lehet az elektromos alapokra épülő infrastruktúránkra, amely különösen érzékeny az ilyen mágneses kilengésekre.

  • Az elektromos hálózatokat a hirtelen megjelenő feszültségnövekedés túlterhelheti, kiégetve az elosztókat és hosszú időre leállítja az áramellátást;
  • megzavarhatja a Föld körül keringő műholdak rendszereit, amelyek adása nélkül a kommunikációs rendszerektől a GPS-ig rengeteg szolgáltatás használhatatlanná válna;
  • a mágneses tér pedig a gáz- és olajvezetékek fémvázára is hatással lehet, növelve a csövek korrózióját, valamint tönkreteheti a mérőműszereket és akár robbanásokat is okozhat.

Ha a múlt pénteki esemény egy júliusi vagy augusztusi napon következett volna be, amikor a hálózat a légkondicionálás miatt már amúgy is a végső terhelésének közelében van, országszerte katasztrofális károkat láthattunk volna

– figyelmeztetett Bob Marshall, a Whisker Labs vezérigazgatója, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az emberiség gyakorlatilag nem rendelkezik semmiféle védelemmel a napviharok ellen, a légkörön és a Föld természetes mágneses terén kívül.

ENERGY / ELECTRICITY / POWER POLE / POWER LINE napvihar
Az erősebb napviharok katasztrofális károkat okozhatnak az elektromos hálózatokban / Fotó: AFP

A napviharoknak emellett biológiai hatása is van, ám ezzel kapcsolatban még kevés kutatás jelent meg. Az atomszféra a felszínen élők számára megfelelő védelmet nyújthat a mostanihoz hasonló kitörések ellen, ám a Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó űrhajósok, valamint a légkörben közlekedő repülők utasai súlyos radioaktív sugárzásnak lehetnek kitéve.

A mágneses térben fellépő zavarok pedig az állatvilágra is hatással vannak, és a múltban több fajnál is észlelhető volt, hogy a kitörések után elvesztették a navigációs képességeiket. Emiatt a bálnák partra vetik magukat, a vándorló madarak és a méhek eltévednek, a rovaroknak pedig akár az életciklusa is megváltozhat.

A napviharok bárhol lecsaphatnak a Földön

Legutoljára 2003-ban mértek ekkora méretű geomágneses vihart, s míg a múlt pénteki jelenség Észak-Amerikára koncentrálódott, addig a két évtizeddel ezelőtti áramkimaradásokat okozott Svédországban, használhatatlanná tette a dél-afrikai transzformátorokat, a Közel-Keleten pedig meghibásodásokat okozott több olajmezőn is.

A viharok kitörésének időpontja, ereje és a területek mérete nehezen kiszámítható, ám múlt héten láthattuk, hogy akár egy egész kontinenst lefedhetnek. Ebből a szempontból Közép-Európa kiemelten veszélyeztetett régiónak számít, mivel az elektromos és kommunikációs hálózataink sűrűn össze vannak kapcsolva a szomszédos országokkal, a viharok okozta meghibásodások pedig hullámként csaphatnak át a teljes rendszeren.

Mágneses vihar: Ausztriától Kínáig észlelték a sarki fényt

Az egész világon észlelték péntek este a sarki fényt, ami nem másnak, mint a mágneses viharnak köszönhető, a mostanihoz hasonló erősségű vihar utoljára húsz éve fordult elő. Bár tartani lehetett tőle, eddig nem érkezett hír komolyabb ellátási zavarokról.

 

 

 

napvihar geomágneses vihar Egyesült Államok Közép-Európa elektromos hálózat
Kapcsolódó cikkek