BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Teljes érdektelenségbe fulladnak az orosz-ukrán tárgyalások, Putyin a háborúval van elfoglalva, Zelenszkij a saját hatalmával

Moszkva nem hajlandó tűzszünetről tárgyalni, míg stratégiai céljait meg nem valósítja. Zelenszkij saját hatalmának bebiztosításával van elfoglalva. Az orosz-ukrán tárgyalások előrehaladása egyik félnek sem érdeke.

Addig szó sem lehet egy Putyin-Zelenszkij találkozóról, amíg a szemben álló felek meg nem vitatják az ukrajnai háború rendezésére kidolgozott és az ukrán félnek átadott orosz memorandumot – jelezték mértékadó moszkvai körökben az orosz-ukrán tárgyalásokkal kapcsolatban a Kreml álláspontját. Erről beszélt Vlagyimir Megyinszkij orosz delegációvezető is. 

orosz-ukrán tárgyalások Isztambul
Orosz-ukrán tárgyalások: sok hűhó semmiért / Fotó: AFP

Oroszország, Putyin elnök pekingi meghívásával is megerősödve, a nemzetközi színtéren, az új globális erőviszonyok alakításának érdemi irányítói körébe való becsatlakozásával látja lehetőségét a felemelkedésnek. Minthogy gazdaságilag még a világ első hat állama körébe sem férne be, katonai erejére, a világon felhalmozott legnagyobb nukleáris ütőerőre, új fegyverrendszereire alapoz.

Orosz-ukrán tárgyalások: teljes az érdektelenség

„Harmadik kísérlet” – ezzel az ironikusnak szánt alcímmel adta közzé a Kreml-közeli, akár hivatalosnak is tekinthető RIA-Novosztyi hírügynökség az orosz-ukrán béketárgyalások harmadik fordulójáról szóló beszámolóját. 

A harmadik forduló kevesebb, mint egy óra hosszat tartott és ebbe vélhetően beleszámították a török házigazdák üdvözlését is. 

Érdemi vitára nem is lehetett idő.

Oroszország a régi, bevált „tárgyalásgyilkos ön-agyonülésezés” taktikát ajánlotta: a bizottságosdit. Alakuljon három munkacsoport (politikai, katonai és humanitárius kérdések), amelyek többé-kevésbé állandó online munkakapcsolatban állnak egymással – szólt az Isztambulban előadott moszkvai javaslat. A harmadik fordulóról szóló első elemzések mérlege: egyik fél sem akar a jelenlegi helyzetben érdemi tűzszüneti és békemegállapodást. Ukrajna várja, hogy a háborúban fő támogatójává előrelépett EU szállítsa a megígért fegyvereket plusz fizessen készpénzben az amerikaiaknak az Ukrajnának átadott amerikai fegyverekért.

Amerika sem táplált túl nagy reményeket az isztambuli harmadik forduló kapcsán. 

Thomas Graham, a befolyásos amerikai Külügyi Tanács (Council on Foreign Relations) kutatója szerint az oroszokra kevés hatást gyakorolnak a legújabb amerikai szankciók, a vámemelések. 

Nem különösebben izgatják őket a szankciók, a vámemelések nem okoznak vérnyomás-emelkedést a moszkvaiaknál 

– tette hozzá Graham.

Hogy honnan veszi az unió az USA-nak kifizetendő súlyos dollármilliárdokat, az Ukrajnát készpénzzel támogató euró-százmilliárdokat – rejtély. Vélhetőleg bankhitelekből. Köszönhetően a világkereskedelem erős lefékeződésének, átstrukturálódásának, a bankok úsznak a pénzben, amit ki szeretnének helyezni a befektetőkhöz. A befektetők viszont óvatosak. 

A Nyugat által kihelyezett nagy csali, az ukrán újjáépítésbe való pénzbefektetés nem népszerű. 

Egy dolog a politika, a deklarált lózungháború, és más dolog a pénzek biztonságos befektetése. De az EU jó és hitelképes kuncsaftja a nagybankoknak, azaz a pénzfelvétellel nem lesz gondja. Annál inkább a hitelek visszafizetésével.

Tüntetések Zelenszkij ellen

Zelenszkijnek persze most az új, a hatalmát fenyegető belföldi veszélyforrást is kell kezelnie: 

  • a tömegek elégedetlenségét, 
  • az utcai megmozdulásokat. 

Sok mindent rá tud kenni a háborús szükségállapotra, viszont a korrupció elleni harc szükségességének megszüntetését, az egész bezavarását az elnöki hivatal amúgy is fénysebességgel növekvő hatalma alá - nem. A tüntetések megnyithatják az elégedetlenség eddig Kijev és a Nyugat fősodor-médiája, politikai-nemzetbiztonsági struktúrái által lezárt zsilipjeit. Még a szinte feltétel nélkül Zelenszkij mellett álló Ursula von der Leyen sem nyelhette le a békát, kénytelen volt tiltakozni. Tiltakoztak az amerikaiak is, az X közösségi fórumon közzétett véleményében Marjorie Taylor Greene republikánus amerikai kongresszusi képviselő Zelenszkij leváltását szorgalmazta.

Moszkva stratégiai céljai

Oroszország katonailag nyerésben van, és messze még a végcél, úgyhogy Moszkva sem akar igazán megbékélést. 

  • Katonailag a Csernyihiv (Csernyigov) északkeleti határ menti nagy-megye (oblaszty) légvédelmi rendszerei elleni nagy oroszországi légitámadás jelzi a lehetséges következő stratégiai célpontot, Csernyihiv nagy-megyét, az északi, északkeleti tervezett oroszországi ütközőzóna egyik kulcselemét. Csernyihiv határos a hármas, ukrán-belarusz-orosz határral. 
  • A következő nagy fázist a Fekete-tenger ukrajnai partvidéke jelenthetik. Ezek még mindig csak tervek a moszkvai védelmi minisztérium illetékes asztalain, de Vlagyimir Putyin szerint Oroszország megvalósítja az ukrajnai hadműveletek végső céljait. Amíg ezeket el nem érik, addig Moszkva nem lesz hajlandó érdemi tárgyalásokra.

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.