Beintettek a német munkások, olyan abszurd ígéretet tett Von der Leyen Trumpnak, hogy még az amerikaiak is csak hüledeznek – heti összefoglaló

A világ egyik legnagyobb autóipari beszállítójának számító ZF több mint 10 ezer alkalmazottja vonult utcára kedden, hogy tiltakozzon a vállalat költségcsökkentési és eladási tervei ellen, írja a Handelsblatt.  A hírnek magyar vonatkozása is van, múlt héten szintén a Handelsblatt írt róla, hogy Egerbe helyezheti át saarbrückeni üzeméből a gyártás egy részét a nehézségekkel küzdő vállalat, miután továbbra is optimalizálni próbálja a működését. A cég tervei szerint 2028-ig 14 ezer munkahelyet tervez megszüntetni Németországban. 

Az ügy akkora vihart kavart, hogy a város polgármestere összefogásra biztatta az érdekképviseleteket, hogy megakadályozzák a leépítéseket és a termelés áthelyezését Magyarországra.

Olyan abszurd ígéretet tett Von der Leyen Trumpnak, hogy még az amerikaiak is csak hüledeznek, a norvégok még inkább

Donald Trump elnök állítása szerint a Európai Unió a kétoldalú kereskedelmi megállapodás megkötésekor vállalta, hogy a következő három évben 750 milliárd dollár értékben vásárol amerikai energetikai termékeket, ágazati elemzők szerint azonban ez „teljes mértékben irreális”, sőt, egyenesen „abszurd”, figyelembe véve, hogy a ígéret teljesítéséhez meg kellene háromszorozni az Egyesült Államokból származó jelenlegi európai importot.

Rory Johnson, a CommodityContex nevű szakportál alapítója szerint egyértelmű, hogy már az állítólagos exportérték elérése is abszurd, és akkor arról az apró részletről még szó sem esett, hogy 

„Szóval hogyan is működne ez egyáltalán?” – tette fel a költői kérdést.

A németek árulták el, mi fogja vissza a magyar GDP-t: Európa legnagyobb gazdasága teljesen leült

A gyászos GDP-adat nyilvánosságra hozásának napján mutatja be a jövő évi költségvetést a német kormány. Hiába övezi egyre nagyobb optimizmus a német gazdaság teljesítményét az ország statisztikai hivatala, a Destatis szerdán közzétett adatai szerint a második negyedévben 0,1 százalékkal csökkent az ország GDP-je az előző negyedévhez képest.

A vámmegegyezés, amit vasárnap kötött az Európai Bizottság elnöke az Egyesült Államok elnökével („Trump megette Ursula von der Leyent reggelire” – így írta le Orbán Viktor kommentje, amely körbejárta a világsajtót) több kérdést vetett fel, mint választ, bár legalább arra a fontos kérdésre nemleges választ adott, lesz-e transzatlanti vámháború. Az európai fizikai háború azonban ott marad a németek és az európaiak nyakán, nehezítve azt a küzdelmet, amelyet enélkül is hegynek felfelé kell megvívniuk a nagy globális gazdasági versenytársakkal, amelyekhez politikai értelemben nem érnek fel.

Az orosz–ukrán háború okozta magas energiaárak, a túlzott fiskális fegyelem, valamint a koronavírus-járványt követően a fizikai termékek felől a szolgáltatások felé átrendeződő fogyasztási minták mind fékezték az ipari exportra alapozott német gazdaság növekedését.

Válaszolt a Pepco: kiderült, mi lesz a diszkontlánc magyar üzleteivel

Ahogy azt megírtuk, a Magyarországon is népszerű diszkontlánc németországi leányvállalata, amely 64 üzlettel rendelkezik Németországban, csődöt jelentett. A hír felvetette annak lehetőségét, hogy a vállalat más piacokon, köztük Magyarországon is hasonló lépésekre készülhet. A Pepco azonban a Világgazdaságnak cáfolta ezt a feltételezést. A közelmúltbeli németországi bezárások hátterében célzott helyi intézkedés áll, miközben a Pepco Group cégcsoport rekordárbevételt ért el.

Tengeri konfliktus: az oroszok nekimentek Norvégiának – Moszkva szerint megsértették a halászati egyezményt

Moszkvában kedden bekérették a norvég nagykövetet, hogy hivatalos tiltakozást nyújtsanak át az orosz halászhajókat érintő korlátozások miatt. A Kreml szerint a norvég intézkedések jogszerűtlenek, politikai motivációjúak, és súlyosan sértik az 1976-ban kötött kétoldalú halászati egyezményt, amely az orosz hajók norvég kizárólagos gazdasági övezetben történő működését is szabályozza – írta a Politico. A norvég kormány július 7-én jelentette be, hogy csatlakozik az EU májusi szankcióihoz, és nemzeti listájára helyezi a Norebo és a Murman Seafood nevű orosz cégeket. A lépést hivatalosan kémkedésre és jövőbeli szabotázs kockázatára hivatkozva tették meg, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintett hajók többé nem léphetnek norvég vizekre. Moszkva válasza nem késett: politikai indíttatásúnak nevezte az intézkedést, és felszólította Oslót a halászati megállapodás tiszteletben tartására.

A keddi orosz külügyi közlemény „durva megsértésnek” minősítette Norvégia lépését, amely szerintük aláássa a Barents- és a Norvég-tenger halállományának közös és fenntartható kezelését célzó eddigi hatékony rendszert.