Alapos helyzetelemzést!

A hivatalba lépő új kormány első tíz, az államháztartás helyzetét és a gazdaságpolitikát érintő legfontosabb lépéséhez, vagyis a terápiához először a diagnózist kell felállítani. A magyar beteg túlzott redisztribúcióval (a GDP 50 százaléka) és deficittel (a GDP 8-10 százaléka, módszertantól függően), magas adókulcsokkal, de a beszedett adók mennyiségének közepes szintjével, korszerűtlen, de drága egészségüggyel, közigazgatással és oktatással, valamint a jövőbeli nyugdíjkötelezettségek jelenértékével számolva óriási implicit és viszonylag magas explicit államadóssággal (a GDP több mint kétszerese, illetve 60 százaléka) működik, amely a fizetési mérleg hiányával együtt ma már az ország pénzügyi stabilitását veszélyezteti. A cél az államháztartási hiány 1000-1200 milliárd forinttal, vagyis a GDP nagyjából 5 százalékával történő csökkentése 2008-ig, lehetőleg jelentősebb növekedési áldozat nélkül, a foglalkoztatás bővítése, a közszolgáltatások költségeinek csökkentése és színvonalának növelése mellett. Ehhez mindenekelőtt szükség van egy eddig soha el nem készült alapos helyzetelemzésre, nemzetközi összehasonlításra (benchmarking) az államháztartás bevételi, illetve kiadási oldalának minden egyes területén, a megtakarítási és reformlehetőségek feltárására, modellekre, illetve forgatókönyvekre és „B tervek” kidolgozására.

A legszükségesebb lépések a következők:

Közalkalmazotti és közszolgáltatói szféra.

1. Bérbefagyasztás a teljes közalkalmazotti körben.

2. Azonnali hatállyal 50-60 ezres létszámleépítés (középtávon még ugyanennyinek a vizsgálata).

3. Állami támogatások átvizsgálása és csökkentése. Közbeszerzések, pályázatok vagy éppen ezek hiányának és a PPP-projekteknek a felülvizsgálata a teljes államháztartási szférában.

Egészségügy.

4. Gyógyszerárak és gyógyszerfelírás gyakorlatának felülvizsgálata. (Miközben a magyar gyógyszerfogyasztás átlagosnak minősül Európában, a gyógyszerárak, az egy főre vetített gyógyszerkiadások kirívóan magasak, pedig nagyon nagy a generikus készítmények aránya.)

5. Vizitdíj bevezetése a járóbeteg-ellátásban (ez mind bevételi oldalon, mind a gyógyszerkaszsza kiadásainál jelentős nettó pozíciójavulást hozhat, miközben maga a díj szimbolikus lenne). Kórházi ellátások elemzése, kiadáscsökkentés. Tb-kártyák bevonása és új, a befizetéseket nyomon követni képes intelligens kártyák kibocsátása. Az egészségügyi ellátást – kivéve az életmentést – csak létező befizetői-biztosítási jogviszony alapján nyújtani 2007-től.

Oktatás.

6. A közalkalmazottaknál említett bérbefagyasztás és létszámcsökkentés az oktatásra különösen vonatkozik (nálunk talán a legalacsonyabb az egy tanárra jutó diákok száma az EU-ban), emellett csökkenteni kell a felsőoktatásban részt vevők számát. (További lépések szükségesek középtávon, hogy az EU-átlagnál magasabb GDP-arányos oktatási kiadások mellett a kirívóan rossz nemzetközi teszteredményeken javítsunk.)

Nyugdíj.

7. A nyugdíjkorhatár növelésének, a kedvezményes nyugdíjak és a helyettesítési ráta csökkentésének lehetőségét és az indexálási formulát felül kell vizsgálni.

Adók.

8. Gyors adóreform. Az adózási rendszer egyszerűsítése a költségesen vagy sehogy be nem hajtható kis adók, a kedvezmények, a többféle módon, de ugyanabba a kasszába szedett különböző járulékok számának drasztikus csökkentése révén. Önkormányzati „adóhivatalok” megszüntetése. Területi adózás központi adminisztrációval.

9. Iparűzési adó tányává alakításának megkezdése, az eva megszüntetése, az alsó áfakulcs emelésének vizsgálata, az szja-rendszer progresszivitásának csökkentése (nem feltétlenül a kulcsok változtatásával, hanem a kedvezmények megszüntetésével), járulékkulcsok csökkentése és plafonok beállítása. (Középtávon az adózás alól magát kivonó több százezer ember adózási körbe történő hatékonyabb bekapcsolása a foglalkoztatáspolitikával összehangoltan.)

Foglalkoztatáspolitika.

10. Program kidolgozása a foglalkoztatás növelésére a részmunkaidős (kisgyermeket nevelő anyák és diákok esetében) és romafoglalkoztatás lehetőségeinek bővítésével, a munkajogi szabályozás megváltoztatásával, rugalmasabban működő munkaerőpiac elősegítésével, a felsőoktatás üzleti szféra munkaerő-kereslete szerinti szerkezeti átalakításával.

A szerző a Concorde Értékpapír Rt. igazgatója