Legalább 42,8 milliárd brazil reálba, átszámítva 13,1 milliárd dollárba került a riói olimpia – állítja egy helyi lap, a Folha de Sao Paulo, a riói önkormányzat legfrissebb adataira hivatkozva. Az arénák építésére 7,2 milliárd reált használtak fel, de ezek továbbra is csak becsült számok, mivel a rendezvényeken dolgozó közmunkások bérét például még nem számolták bele. Az összesített adatok szerint 25 milliárd reált fordítottak a tömegközlekedés és az urbanizáció fejlesztésére, valamint különböző környezetvédelmi projektekre – ám utóbbiak egy része nem teljesült maradéktalanul.
Az eredetileg tervezett költségekkel összehasonlítva a számok óriási különbséget mutatnak: 2009-ben, amikor Rio de Janeiro elnyerte a rendezés jogát, 3 milliárd dollárra becsülték az összköltséget, nem sokkal ezután már 5 milliárdra emelkedtek a kiadások. Az olimpiai park négy helyszíne hamarosan gazdára találhat: ifjúsági tevékenységek és helyi sportegyesületek helyszínévé válhatnak, de azok fenntartásához többnyire magánbefektetőkre lenne szükség.
A nyári olimpiák történetében a legnagyobb költségtúllépés mégsem Rióhoz köthető: az 1976-os montreali olimpia 720 százalékkal lett drágább a tervezett költségeknél, ők harminc évig nyögték az adósságokat. Az 1992-es barcelonai olimpia sem úszta meg szárazon, a játékok végül 266 százalékkal drágultak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.