Kiugró irodalmi értékek

Az eredmények három éve örvendetesek, noha ezt a szakma résztvevői aligha jósolták volna 1990 után, amikor hirtelen rendkívül nehéz helyzetbe jutottak a kiadók. A legválságosabb az 1994-es esztendő volt, ám szerencsére az összeomlás elmaradt, sőt: a szakma már három éve komoly sikerekkel büszkélkedhet. Az akkori kulturális tárca vezetője, Magyar Bálint új pályázatokat indított el, s ezeknek is köszönhető, hogy 1997-ben és 1998-ban az éves könyvforgalom jelentősen meghaladta az inflációt. De akkor, 1996-ban indult útjára például a szaktárca meg a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. közös, kedvezményes kamatozású hitelprogramja is, amelynek az volt a célja, hogy segítséget nyújtson az égető tőkehiánnyal küszködő hazai kiadóknak és könyvterjesztőknek, s némi forgótőkét biztosítson az igényes tervekhez. A fölvett kamat felét a minisztérium átvállalta s vállalja ma is, az idén 35 milllió forint szerepel a tárca költségvetésében erre a feladatra.
Mindezeknek köszönhetően 1997-ben már érezhető volt a föllendülés. Az MKKE adatai szerint akkor az éves könyvforgalom 24,5 milliárd forint volt, 1998-ban 29,9 milliárd, 1999-ben 33,47 milliárd, a növekedés tehát tavaly 11,6 százalékos volt. Míg a 80-as években a hazai könyvpiacot kéttucatnyi nagy állami kiadó uralta, ma 1000 körüli kisebb-nagyobb könyves műhely tevékenykedik a piacon. Ebből a nyolc legnagyobb -- 1 milliárd forint feletti forgalmú -- kiadó csaknem az éves összeladás felét produkálta tavaly.
Miközben sokan tartottak attól, hogy a külföldi tulajdonú, tőkeerős cégek diktálnak majd, a külföldiek részesedése 1999-ben 25,5 százalék volt, összforgalmuk 8,5 milliárd forint. Érdekes a Magyar Könyvklub átalakulása: a cég 1998-ig a Bertelsmann tulajdonában volt, akkor a Budapesti Piac Rt. vásárolta meg a Bertelsmann AG-tól, s most eljutott oda, hogy maga is részvénytársasággá alakult, s tőzsdére is készül. A könyvklub az 1999-es évet 135 millió forintos nyereséggel zárta, s tavaly többségi tulajdonrészt szerzett a Saxum könyvnagykereskedésben és a Könyvinvest Kft.-n keresztül a legnagyobb vidéki bolthálózattal büszkélkedő Bibliofil Kft.-ben. A három könyves cég együttes forgalma tavaly megközelítette az 5,5 milliárd forintot, ami csaknem 20 százalékos piaci részesedést jelent.
Igaz, a Magyar Könyvklub abból a szempontból lényegesen könnyebb helyzetben van, mint más kiadók, hogy a klubrendszernek köszönhetően van saját katalógusa, amelyből közvetlenül rendelhetnek a tagok, így könnyebben terjeszthetők a kiadványok. Számos kis kiadónak ugyanis éppen az a gondja, hogy az értékes, ám lassan fogyó könyvek még a nagykereskedők raktáraiba is csak nehezen jutnak el, ha egyáltalán eljutnak. Főleg vidéken esélyük sincs arra, hogy a könyvesboltokban derüljön ki, van-e az olvasóknak igényük rájuk. Értékekre összpontosító kis kiadó pedig bőven akad, a Filum például fontos köteteket adott eddig is ki, regényeket, versesköteteket, izgalmas publicisztikai gyűjteményeket. Az ilyen kis kiadók oroszlánrészt játszanak abban, hogy a kortárs magyar irodalom ekkora címválasztékkal van jelen a könyvkiadásban.
Ugyanakkor ezen kis műhelyek csakis az állandó pályázgatásból élnek, a kurátorok döntéseinek kiszolgáltatottan. Arra pedig végképp nem marad pénzük az egy-egy kötet kiadására elnyert pályázati összegekből, hogy például plakátot készíttessenek, hirdessék a kiadványt. Míg például a rangos pécsi Jelenkornál az átlagos példányszám az 1000, a Göncölnél 2000, a Norannál 1200, a Palatinusnál 1500, a Széphalom Könyvműhelynél 700-800, ez a szám a Magyar Könyvklubnál 6000 -- ennyit számít a katalógus és a saját terjesztés (igaz, a könyvklub emellett a kiadványok széles skáláját kínálja, szakácskönyveket és népszerű lexikonsorozatokat is).
Ilyen példányszámok mellett a kicsiknek óriási szükségük van pályázati támogatásokra, ráadásul a könyvárak korántsem emelkedtek olyan mértékben a legutóbbi tíz évben, mint a papírárak és a nyomdai költségek. Támogatás nélkül így sok jelentős, értékeket kiadó műhely fönn sem maradhatna. A kultusztárca által 1992-ben létrehozott Magyar Könyv Alapítvány az idén 80 millió forinttal gazdálkodhat. A Nemzeti Kulturális Alapprogram Irodalmi és Könyvkiadási Kollégiuma tavaly 257 millió forintot osztott szét könyvkiadásra, rendezvények támogatására, alkotói ösztöndíjakra. Tavaly a millenniumi könyvkiadói pályázaton 267 pályázó 150 millió forintot kapott. A Soros Alapítvány pedig azzal segíti a könyvkiadókat, hogy számos kötetből több száz példányt megvásárol, s ingyen eljuttat a könytárakba.