Magyar biogáz: többfajta haszon

Várhatóan október végén Budapesten írják alá az osztrák és a magyar állam képviselői, valamint az épülő üzem tulajdonosai azt a szerződést, ami alapján Pálhalmán elindulhat a biogázüzem építése.

Az Európai Unióban jelenleg a levegőszennyezés mérséklésére vonatkozó szabályok átgondolása zajlik, valamint a szenynyezési jogok jövő évben induló kereskedési rendszerének kialakítása. Az első kereskedési időszak 2005 elejétől 2007 végéig tart. Az elmúlt évben Ausztria is kiírt egy kereskedési pályázatot, hogy a vállalt szén-dioxid-kibocsátását csökkenteni tudja, erre a pálhalmai Agrospeciál Kft. is jelentkezett.

A Pálhalmán működő, mintegy 4200 hektár területű szarvasmarha- és sertéstelepeken keletkezett trágyát mint veszélyes hulladékot kezelik. Az állattartótelepekről származó alapanyagot erjesztőtartályokban, levegőtlen (anaerob) körülmények között, metánbontó baktériumok tárják fel. Így évi 5-6 millió köbméter biogáz képződik - mondta Szárszó Tibor, az Agrospeciál Kft. fejlesztőmérnöke.

Az állattartó telepekről származó szalmás hígtrágyát biogáztartályokba viszik, ahol az erjedni kezd. Az ebből keletkező metángázból, motorok segítségével, mintegy ötezer háztartás energiaszükségletének megfelelő mennyiségű áramot állítanak elő. Ezt az áramot eladják a helyi áramszolgáltatónak. A motorok működéséhez hűtővizet használnak, amiből hő szabadul fel. Ezt a hőt a kft.-hez tartozó istállók, mosodák, varrodák fűtésére, illetve energiával való ellátásra használják majd. A tartályokban végbemenő folyamat másik részeként megmarad a leerjedt anyag.

A biogázüzemnek a hőn kívül más mellékterméke nincs, hiszen a végén keletkező leerjedt anyag nem melléktermék. Az a trágyamennyiség, ami bemegy, ugyanaz ki is jön, megtartva beltartalmait, makroanyagait, a foszfort, a káliumot, csak elveszíti azt a hígtrágya mivoltát, ami miatt azt speciálisan kell kezelni - fogalmaz Szárszó Tibor. Ezt a végterméket végül ugyanúgy kiöntözik a termőterületekre, mint ahogy azt az eredeti trágyával tették volna.