Szűkösebben, de adományoznak

Közélet | Társadalom

„A nagyvállalatok a válság ellenére igyekeztek az idén is szinten tartani adományozásra szánt keretüket, a kkv-k esetében azonban bizonyosan csökkent ez az összeg” – számolt be a cégek adományozási gyakorlatának változásáról a Világgazdaságnak Molnár Klára, a Magyar Adományozói Fórum (MAF) igazgatója. A szervezet által múlt héten megrendezett Válság ellenére adományozni? Csakis hatékonyan! című konferencián részt vevők beszámolója szerint a nagyobb vállalatok jótékonykodási stratégiája is megváltozott a gazdasági krízis miatt. A MAF igazgatója szerint ez leginkább abban nyilvánul meg, hogy egyrészt nem szívesen kezdtek új projektekbe az idén, másrészt a rendelkezésre álló összeget minél hatékonyabban kívánják elkölteni. Ez azt jelenti, hogy főképp az általuk legfontosabbnak tartott célok mögé koncentrálják az erőforrásaikat, és nem darabolják szét annyira az adományozásra szánt összeget. Mindemellett egyre inkább megnézik, hogy a civilszervezetek mire is használják fel a pénzt. A MAF egyébként a múlt héten adta át – az idén már negyedik alkalommal – a legkiemelkedőbb üzleti adományozóknak járó díjakat. A szervezet felmérésében részt vevő cégek 2008-ban összesen 4,5 milliárd forintot költöttek adományozásra.
Az adományozás trendjeiről és jövőjéről is szó volt a Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány által szervezett múlt heti Adományozunk-e jövőre is? – 15 év adományozói és civil díjasai az adományozás kérdéseiről elnevezésű fórumán. Az eseményen felszólaló civilszervezetek és vállalatok képviselői is úgy tapasztalták, hogy a múlt évben csökkentek a pénzadomá-
nyok, de ez nem jelenti azt, hogy a donáció a jövőben megszűnne, csupán átgondoltabban, új stratégiák mentén kell az adománygyűjtő és -osztó tevékenységet megszervezni.
„Nem tett jót az adományozásnak sem az adókedvezmények csökkentése, sem az egyes adományok utáni áfafizetési kötelezettség” – számolt be a rendezvényen tapasztalatairól Somogyvári Zsolt, a Peter Cerny Alapítvány szakmai vezetője. A Magyar Hospice Alapítványt képviselő Muszbek Katalin hozzátette: azt is át kell gondolni, meddig és mennyi szolgáltatást nyújthatnak ingyenesen a civilszervezetek. Lőrincz Norbert, az Utcai Szociális Segítők Egyesületének munkatársa elmondta, a civilszervezeteknek is el kell sajátítaniuk a forprofit szférához hasonlatos profizmust, versenyképessé kell válniuk.
Ugyanakkor számtalan ponton tudnának a szektoron belül segíteni a szervezetek is egymásnak. A profizmus és a jól eltalált szervezeti struktúra, az átláthatóság az út a sikeres adományszervezés felé is – erősítette meg a Védegyletet képviselő Vida Viktor.
Szabó Gyula, a Magyar Telekom Hozzáad programjának egykori vezetője, az Ökoszolgálat Alapítvány igazgatója elmondta: egyik oldalon sem könnyű állni. A vállalatnak komoly felelőssége van, nagy pénz fölött rendelkezik, amely mégsem elég mindenkinek, ráadásul ezer elvárás mentén kell szétosztania, pedig mindenhol nagy igény lenne rá. Civilként viszont látja, hogy a szervezetek gyakran fillérekből is képesek csodát varázsolni. A vállalatoknak és a civileknek az egymásról való gondolkodást és az egymással való együttműködést új alapokra kell helyezni. A civilek növelhetik egy vállalat fogyasztóinak számát, segíthetik fenntarthatóságát, növelik a CSR terén tett erőfeszítéseik sikerességét, a vállalatok pedig tőkével, tudással, kapcsolatrendszerrel és tudatformáló erővel segíthetik a civilek működését.

A lakosság nem szívesen fizet többet a jó célért

Bár a magyar közvélemény pozitívan áll a vállalati adományozáshoz, a társadalom közismert árérzékenysége miatt egyelőre csak az átlagnál jobb módú réteg engedheti meg magának a „támogató termékek” megvásárlását – derül ki a Tárki Társadalomkutatási Intézet országos, reprezentatív felméréséből, amelyet a MAF megbízásából végzett el.
Azonos ár esetén is csupán a magyarok közel fele (49 százalék), míg magasabb ár esetén mindössze minden ötödik lakos venné azt a terméket, amellyel egyben támogathat valamilyen jó ügyet vagy civilszervezetet.
A felmérésből kiderült az is, a felnőtt magyar lakosok leginkább a gazdaságfejlesztést, a munkahelyteremtést, az egészségügyet, az oktatást, valamint a közbiztonság védelmét tartják vállalati segítségre érdemesnek.

Magyarország harcba száll a fuvarozók érdekeiért az Európai Bíróságon

A magyar kormány keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához a Mobilitási Csomag irányelvi és rendeleti előírásainak megsemmisítése érdekében.

Francia tulajdonba kerül a lenti tetőcserépgyár

Az összeolvadással Európa vezető kerámia tetőcserépgyártó vállalkozása jön létre.

A felerősödő járvány mélyebbre sodorhatja a globális külkereskedelmet

Idén 7-9 százalékkal eshet a globális külkereskedelem értéke – áll az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) jelentésében.

A brit bértámogatási rendszer téríti a dolgozók bérének kétharmadát

A korábban bezárásra kötelezett cégeknek a brit kormány az előzetes tervek alapján novembertől kifizeti az alkalmazotti bérek 67 százalékát.
Világgazdaság Piactér