Divat mostanában a felelős kapitalizmusról beszélni. Fenntartható-zöld gazdálkodásra áll át – legalábbis szóban – az ipar jelentős része. Ha egy multiról kiderül, hogy a sportcipői vagy -mezei olyan távol-keleti gyárakban készültek, amelyekben gyerekeket is dolgoztatnak, búcsút mondhat negyedéves profitja nagy hányadának.
VG
2021.06.12, 14:11
Megosztom a cikket
Számos helyen viszont teljesen normálisnak tartják, hogy 10-15 évesek már akár napi több órán át dolgozzanak – ahelyett, hogy fejlődnének, tanulnának. A világ ezen részein azonban a családok napi jövedelme a fejlett nyugati államokban élőkének csupán néhány százalékát teszi ki. A gyerekmunkáért kisebb bért fizetnek, azaz a világpiacon az így előállított termék versenyképesebb – ami nagy kísértés és kihívás.
És sok helyütt a 12 éves gyermek a munkájával eltart egy tíztagú famíliát.
Nehéz igazságot tenni – emelte ki a Figyelő cikke. Vélhetőleg az adott országoknak kellene hatékonyabban hozzájárulniuk ahhoz, hogy a gazdaság fellendítésével csökkenjen a szegénység, a kiszolgáltatottság, a munkanélküliség. Az emberi jogok ezen államok általi biztosításának ellenőrzése nyugati monitorozók tömegének ad állást, elfoglaltságot, jó fizetést – ám kérdéses, hogy a nemzetközi kereskedelemben már ma is kiemelten figyelt emberi jogok még nagyobb érvényesítése milyen hatással lehet az adott országra. Segíti-e például a felzárkózását a globális versenyképesség terén?
Külön fejezet a témában Kína, „a világ műhelye”.
Fotó: Getty Images
A kínai áruk olcsóságában szerepet játszik, hogy a fiatalkorúaknak kisebb bért fizetnek. Kiváltképpen igaz ez az ország gazdaságilag, életszínvonalban leginkább elmaradt területeire. A távol-keleti óriás munkabéreinek a növekedésével erősödik a költségcsökkentésre, a gyermekmunka fokozottabb alkalmazására irányuló nyomás. Indiában, Pakisztánban talán még rosszabb a helyzet, de ez utóbbi két ország politikai közelsége a Nyugathoz némileg befolyásolja az emberi jogokról, így a gyermekmunkáról a fősodratú médiában megjelenő képet.
A gyermekmunka ellen az unió is igyekszik fellépni,
az Európai Parlament (EP) megfigyelő-intézkedő rendszere évtizedek óta működik – több-kevesebb sikerrel. Ennek legfontosabb eszközei közé tartozik az APS-nek nevezett általános vámpreferencia-rendszer, amely az arra érdemeseknek könnyebb hozzáférést is biztosít az öreg kontinens piacaihoz. Kilencven fejlődő, feltörekvő államra vonatkozik, és témánk szempontjából a legfontosabb benne az „emberi jogsértési klauzula” – azaz mindazon államoktól, amelyek benne vannak az említett körben, megvonhatják a „kilencveneseknek” járó vámkedvezményeket, a piachozzáférést, ha szisztematikus emberjogsértés nyomaira bukkannak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.