Logisztika

Így blicceltek a budapestiek: többmilliós rekordpótdíj született

A bliccelők száma 2015 óta évről évre csökkent, így tavaly 133 ezer utast pótdíjaztak a Budapesti Közlekedési Központ ellenőrei.

Bár az elmúlt öt évben folyamatosan csökken azoknak az utasoknak a száma, akiket a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) ellenőreinek pótdíjazniuk kell, a 2020-as évben a koronavírus-járvány mellett egyéb tényezők is hozzájárultak az elmúlt év csökkenéséhez. Ezzel párhuzamosan új rekord született a budapesti tömegközlekedés pótdíjai között – írja a BKK közleményében.

Az okok, azon kívül is, hogy a 2020-as év a járványhelyzet miatt példátlan visszaesést jelentett, sokrétűek:

  • a BKK néhány éve szigorúbban lép fel a bliccelőkkel szemben,
  • hatékonyabbá tette a jegyellenőrzést és a pótdíjazási eljárásokat is,
  • illetve 2019-ben több száz új munkavállaló felvételével kultúraváltást hajtott végre az ellenőrzési folyamatokban.
  • Ezek a változások pedig visszaköszönnek az utasok hozzáállásában is. A legnagyobb, 2020-ban befizetett pótdíj összege sajnos ismét rekordot döntött.

    A fővárosban közlekedők döntő többsége becsületesen megvásárolja az utazáshoz szükséges jegyet, bérletet. Ugyanakkor minden évben vannak olyanok, akik nem csupán érvényes jogosultság nélkül utaznak, de a pótdíjazással járó kötelességeiket, felszólításokat is figyelmen kívül hagyják – írja a közlekedési vállalat.

    Fotó: BKK

    A bliccelők száma az elmúlt időszakban évről évre csökkent. Tavaly 133 ezer utast pótdíjaztak a Budapesti Közlekedési Központ ellenőrei, ami az öt évvel ezelőtti adat mintegy egyharmada.

    Az érvényes jegy és bérlet nélkül közlekedők számának kiugró visszaesésében 2020-ban természetesen jókora szerepet játszott a járványhelyzet és az ahhoz kapcsolódóan példátlan arányban visszaeső utasszám. Pozitív, és a pandémiás helyzettől független, trendszerű változás, hogy a pótdíj kifizetésére egyre többen választják a helyszíni kiegyenlítés lehetőségét:

    közvetlenül az ellenőrnek fizetve a 16 ezer forintos pótdíj összege 8 ezer forintra mérséklődik.

    A pótdíj helyszíni rendezését választók száma 2015 óta közel a duplájára, 49 ezerről 88 ezerre emelkedett, a növekedő tendenciát csak 2020-ban állította meg az utasok számának pandémiás helyzet miatti visszaesése – áll a közleményben.

    Sajnos negatív rekordról is beszámolhat a BKK: tavaly ismét nőtt a legnagyobb, ténylegesen teljesített pótdíjbefizetések összege.

    A jogi eljárásokat követően a legborsosabb, egyösszegű befizetés 2 797 400 forintra rúgott, amelyet 14 végrehajtási eljárásból, 65 pótdíjazási eset alapján érkezett be a társasághoz.

    Dobogósnak minősül még egy 6 végrehajtási eljárás és 45 pótdíjazási eset alapján befolyt 1 865 135 forintos, valamint egy 7 végrehajtási eljárás és 93 pótdíjazási eset alapján befolyt 1 541 317 forintos befizetés.

    Mitől javulhatnak még a pótdíjazással kapcsolatos statisztikák

    A Budapesti Közlekedési Központ még 2015-ben döntött úgy, hogy felülvizsgálja a korábbi évtizedek pótdíjazási gyakorlatát és szigorúbban lép fel a jegy és érvényes bérlet nélkül utazókkal szemben.

    Ezzel párhuzamosan öt éve hatékonyabbá tette az ellenőrzést és a pótdíjtartozási eljárásokat is.

    A szigorúbb követeléskezelésnek köszönhetően évente több tízezer fizetési meghagyást és végrehajtási eljárást indít a BKK azokkal szemben, akik jegy és bérlet nélkül veszik igénybe a közösségi közlekedési szolgáltatásokat. 2015 és 2020 között a vállalat már több mint 200 ezer fizetési meghagyást és több mint 146 ezer végrehajtási eljárást kezdeményezett a nem fizető utasokkal szemben a jogos pótdíjkövetelések érvényesítése érdekében – írja a BKK.

    Jelentős kultúraváltást eredményezett a jegyellenőrzésben, hogy 2020 nyara óta a közlekedési vállalat több száz új munkavállaló felvételével külső vállalkozó helyett immár saját hatáskörben látja el a metróbejáratoknál történő jegyellenőrzést.

    Az új munkatársak kiválasztásakor fontos szempont volt, hogy az ügyfélkezelés minősége és kultúrája is folyamatosan javuljon.

    Az utasok jegy- és bérletvásárlási hajlandóságához jelentősen hozzájárul, hogy a közlekedési vállalat egyre több autóbuszjáraton vezeti be az első ajtós felszállási rendszert. Ezeken a járatokon a járművezető az utasok felszállásakor ellenőrzi, hogy rendelkeznek-e érvényes jeggyel, bérlettel, utazásra jogosító okmánnyal.

    A BKK a jövőben újabb vonalakra is kiterjeszti majd az elsőajtózást, hiszen a tapasztalatok szerint a rendszer jelentősen hozzájárul a bevételek növekedéséhez, ezáltal a szolgáltatások fejlesztéséhez is.

    A pótdíjügyek gyors rendezését segíti a helyszíni pótdíjbefizetés lehetősége; ezt az alternatívát, ahogy fent leírtuk, évről évre többen választják. Mivel korábban sokszor csak azon múlott, valaki él-e a lehetőséggel, hogy volt-e nála elegendő készpénz, a BKK 2019 óta arra is lehetőséget biztosít, hogy az ellenőrnél bankkártyával fizesse ki a 8 ezer forintra mérsékelt pótdíjat – írja a vállalat.

    A pótdíj gyors befizetése a legjobb megoldás

    Nem csak a közlekedési vállalatnak, hanem az utasnak is az az érdeke, hogy minél előbb rendezze a kiszabott pótdíjat.

    Bár a 8 ezer vagy a 16 ezer forintos kezdeti összegek elsőre soknak tűnnek, ennek ellenére nem éri meg halogatni a befizetést.

    A szigorított követeléskezelési módszerek miatt a pótdíjazott utasok egyértelműen akkor döntenek a legjobban, ha minél hamarabb rendezik a jegyellenőrök által kiállított sárga csekket. Nem érdemes abban reménykedni, hogy a pótdíjtartozás elévül, ugyanis a vállalat, ha kell, bíróságra viszi az ügyeket. Az eddigi pótdíjazási polgári pereket több mint 90 százalékában a BKK nyerte, ezekben az esetekben törvény szerint a pótdíj összegén kívül a per valamennyi költsége is a pótdíjazott utasra hárul – írja a közlemény.

    BKV bliccelők Budapesti Közlekedési Központ (BKK)
    Kapcsolódó cikkek