Zalában az országosnál sokkal gyorsabban pörögtek fel újra a beruházások, ezt mivel érték el?
Zala megyére, az itt működő vállalkozásokra az utóbbi években a legnagyobb gazdasági hatással a ZalaZone, a zalaegerszegi járműipari tesztpálya megépítése volt. Ennek számos megnyilvánulásával találkozhatunk, mivel a cégvezetők meglátták az ebben rejlő lehetőségeket, saját vállalkozásukban is fejlesztéseket indítottak. Az innováció már nem csak mint fogalom jelentkezik a megyei kkv-knál, a fejlődés számottevően megmutatkozik a mindennapok üzletmenetében is.
Követni fogja ezt az ipar gyorsabb élénkülése is? A 2019-es szinteket már meghaladták, milyen üteműnek látja a kilábalást, és hátráltatja-e valami?
Várjuk az ezzel járó élénkülést, de ezt sok tényező befolyásolja. A legkritikusabb tényező a munkaerőhiány, amely a megyében is erősen érezteti hatását. Minden ágazatot érint ez probléma, az ipari szektorban is küzdenek a szakemberhiánnyal. Ez erősen gátló tényezője a további fejlődésnek. Ezenkívül meg kell még említeni az ellátási láncok akadozását is, amely a nyersanyag- vagy alkatrészhiány miatt jelentkezik. Ez sajnos olyan külső tényezőktől is függ, amelyeket jelenleg nem tudunk befolyásolni.
A korábbinál is feltűnőbb: csak Pest megyében magasabb az egy főre eső kiskereskedelmi forgalom, mint a viszonylag alacsony átlagkeresetű Zalában. A határ túloldaláról jönnek át vásárolni?
A kiskereskedelmi fogyasztás növekedését a megyében több tényező is befolyásolja. Egyrészt növekedtek a jövedelmek, ennek következtében a vásárlások is nagyobb értékűek. Az emberek a nagyobb jövedelemből szívesen költenek olyan termékekre is, amelyek eddig nem voltak elérhetők a számukra. A pandémia ideje alatt a fogyasztási szerkezet nagymértékben átalakult: kevesebbet fordítottunk például utazásra, vendéglátásra, ruházatra, viszont a magáningatlanok felújítása vagy a kiskerti munkák esetében nagymértékű növekedést tapasztalhattunk a kiadások tekintetében. Az online jelentős bővülése is hatással van a kiskereskedelemre. Fontos megemlítenünk még, hogy – mint határ menti megyében – jelentős számú a naponta külföldre dolgozni járó munkavállaló is, ők a jövedelmüket itthon költik el, a hazai kereskedelemben.
Mi a helyzet a turizmussal, éledezik már?
A turizmus kapcsán kettős a kép. Elsősorban azt mondhatjuk, hogy csak a Balatonon és csak nyáron volt ismét fellendülőben a turizmus. Keszthely és Hévíz környéke érezhette a nagyobb érdeklődést, a megnövekedett forgalmat, míg más, a megyében fontosnak számító turisztikai térség még várja a látogatók forgatagát. Az évközi és az üzleti turizmus egyelőre nem állt vissza a korábbi évek szintjére, a vállalkozások dolgoznak a fennmaradásukért. Nagyon nagy probléma az ágazatban, hogy sok, főleg a vendéglátásban dolgozó szakember hagyta ott a pályát a járvány óta. Az utánpótlást a cégvezetők sajnos azóta sem tudták megoldani.
A foglalkoztatási rátát tekintve Zala tartja a helyzetét, a munkanélküliséget tekintve azonban az élmezőnyből a középmezőnybe csúszott 2019 óta. Van erre valami logikus magyarázat?
A világjárvány okozta gazdasági hatások a megyénkben is nagymértékű változásokat hoztak. A turisztikai ágazatban sajnos történtek elbocsátások, sok kisvállalkozás nem tudta folytatni a működését, átrendeződtek a gazdasági ágazatok. A biztos megélhetés miatt a munkavállalók munkahelyet, foglalkozást változtattak. De sajnos többen maradtak biztos állás nélkül, ami növelte a megye munkanélküliségi rátáját. A tavalyi év azonban már újra a visszarendeződést, a folyamatos üzletmenetet mutatja, a beruházások ismét élénkülnek, a foglalkoztatási igények növekednek, ennek eredményeképpen már csak 2,8 százalékos ez a mutató.
A beruházásokból kirajzolódik valamilyen irány?
Zala megyében a járműipari beruházás egy teljesen új fejlődési irányt határozott meg a gazdasági szereplők részére. Az eddig jól teljesítő iparágak mellett megjelenik a hadiipar, a környezetvédelem, előtérbe került a kutatás, a fejlesztés, az innováció és a körforgásos gazdálkodás. Mindez nagy kihívás is a vállalkozásoknak, a jövőképet ezek figyelembevételével kell kialakítani. Nem lehet eltekinteni a digitalizációtól, amely akár kényszermegoldást is nyújthat a munkaerőhiányra, de a töretlen fejlődés kulcspontja is egyben. A megyében nagyon sok családi vállalkozás működik, amelyeknél már felmerül a generációváltás is. Fontos, hogy egy jól működő vállalkozás életében egy ilyen kihívásokkal teli váltás se okozzon törést.
Folynak a beruházások
A következő hónapokban alapkőletételek is lesznek – írta néhány hete a Zalamedia. „Lazacüzem létesül 13 milliárd forintból, az AVL épülő kutatóközpontja mellé a Bosch 10 milliárdból, míg a TÜV Rheinland 15 milliárdból épít kutatóbázist. Ugyancsak kutatóközpont létesül egy 6 milliárdos hadiipari beruházás keretében, továbbá 33 milliárdból indul a Metrans vasúti-közúti logisztikai központjának építése.”
