A jegybank kamatemeléssel próbálja aládúcolni a pezót
Az argentin jegybank úgy határozott, hogy 5 százalékponttal 45 százalékra emeli az alapkamatot, amely már a lépés előtt is a világ legmagasabb irányadó rátája volt. Emellett azt is bejelentették, hogy a devizatartalékból 500 millió dollárt szabadítanak fel, amelynek értékesítésével támogatni szeretnék a pezót. A fizetőeszköz hétfőn rekordalacsony szintre esett a dollárral szemben, s az év elejéhez képest több mint 52 százalékkal gyengült a dollár ellenében. A gyengülés hátterében egyrészt egy argentin korrupciós botrány, másrészt a feltörekvő piaci devizákat sújtó török árfolyamválság áll. A központi bank azt ígérte, legalább októberig nem lesz újabb kamatemelés.
„A jegybank elszántan igyekszik kordában tartani a pezó elértéktelenedését és a nyomában járó inflációt. Külső sokk érte a devizát, ők pedig klasszikus módon reagálnak: kamatot emelnek, s reménykednek benne, hogy ez képes stabilizálni a pezót” – idézi a Bloomberg a Goldman Sachs latin-amerikai kutatórészlegét vezető Alberto Ramost. A központi bank idén már több alkalommal kényszerült váratlan kamatemelésre, hogy fékezze az elszabaduló inflációt. Tavaly 25 százalékkal emelkedett a fogyasztói árindex, és közgazdászok szerint idén akár 32 százalékos is lehet az éves drágulás mértéke.
Az argentin jegybank arról is határozott, hogy csökkenti a rövid lejáratú állampapírok aukciókra felkínált mennyiségét. Ha így tesznek, azzal Gerry Rice, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szóvivője szerint számottevő sérülékenységi tényezőt iktatnak ki, s ezzel párhuzamosan hatékonyabb monetáris politikai rendszert alakíthatnak ki.
Argentína – a lakosság tiltakozása ellenére – májusban az IMF-hez fordult segítségért, és júniusban hároméves, 50 milliárd dolláros készenléti hitelmegállapodást kötött a valutaalappal. A szerződés értelmében Buenos Aires idén a GDP 2,7 százalékára csökkenti a költségvetés hiányát, míg 2019-ben 1,3 százalék lesz a cél. A korábbi tervek 2018-ban 3,2, jövőre pedig 2,2 százalékos deficitcélról szóltak.
Bár az IMF-fel való megállapodás megtépázta Mauricio Macri elnök népszerűségét, kapóra jöhet neki, hogy augusztusban az előző elnök, Cristina Fernández győzelmi esélyei is csorbultak a jövőre esedékes választás előtt. A közelmúltban kirobbant – az állami építőipari beruházásokat körüllengő – korrupciós botrány miatt az előző kormány több hivatalnokát is letartóztatták, míg Fernándezt szenátorként védi a mentelmi jog.
