BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Az Autostradét kiáltották ki bűnbaknak

Az Öt Csillag Mozgalom miniszterei az olasz autópálya üzemeltetőjét tették felelőssé a genovai híd leszakadásáért, bár korábban a párt megkérdőjelezte a viadukt forgalmát csökkenteni hivatott elkerülőút építésének szükségességét.

A Genovában leszakadt híd fenntartója, az Autostrade vezetőinek lemondását követelte tegnap az olasz közlekedési miniszter. Danilo Toninelli hangsúlyozta, a cégnek a rekonstrukciós költségekhez is hozzá kell majd járulnia, emellett 150 millió eurós bírságot is fizettetne vele. A vállalat ragaszkodik ahhoz, hogy rendszeres és alapos strukturális ellenőrzésnek vetették alá a Morandi hidat a katasztrófa előtt, s a felmérések során nem merültek fel olyan jelek, amelyekből számítani lehetett volna a tragédiára. Az Autostradét 88 százalékban tulajdonló Atlantia részvényárfolyama 5,4 százalékot esett kedden. Tegnap Nagyboldogasszony ünnepe miatt zárva volt a milánói tőzsde.

Az A10-es autópálya egy kilométer hosszú viaduktja egy 80 méteres szakaszon omlott le kedd délben, a kérdéses helyen a híd 45 méteres magasságban húzódott. A hatóságok becslései szerint a baleset idején mintegy harminc jármű tartózkodhatott a Morandi híd érintett szakaszán. A romok alatt továbbra is keresik az áldozatokat, a legfrissebb adatok szerint a balesetben 42-en haltak meg, de Francesco Cozzi genovai főügyész szerint ez a szám még nem tekinthető véglegesnek.

Luigi Di Maio miniszterelnök-helyettes úgy véli, a tragédiára nem kerülhetett volna sor, ha az állam felel az autópálya üzemeltetéséért. „Éveken keresztül hajtogattuk magunknak, hogy jobb a magánszektorra bízni ezt, mint állami kézben hagyni. Most viszont Európa egyik legnagyobb üzemeltetője azt mondja, semmilyen előjele nem volt a híd összeomlásának. Az Autostrade felelőssége lett volna a karbantartás, de nem hajtották végre megfelelően” – nyilatkozta a Radio Radicalénak a gazdaságfejlesztési, jóléti és munkaügyi miniszter.

Az Északi Ligával karöltve kormányzó Öt Csillag Mozgalom politikusainak megjegyzései ugyanakkor hamiskásan csengenek annak fényében, hogy két héttel ezelőtt az Öt Csillaghoz tartozó közlekedési miniszter kijelentette: felül kell vizsgálni, valóban szükség van-e a Morandi hidat mentesítő elkerülőút megépítésére, amelyet a tervek szerint 2020 januárjában kezdenek el. Egy 2013-as sajtóközleményében pedig a párt dajkamesének titulálta a félelmeket, hogy a viadukt balesetveszélyes, s bármikor leomolhat. Nem ez volt az egyetlen infrastrukturális beruházás, amelyet az Öt Csillag Mozgalom korábban pénzkidobásnak ítélt, a TAV-projektet is szeretnék leállítani. A politikai erő már a kampányidőszakban kiállt a lakosság azon tagjai mellett, akik a Lyont és Torinót összekötő gyorsvasúti útvonal megépítése ellen tiltakoztak.

Az 1967-ben átadott Morandi híd fontos infrastrukturális és turisztikai szerepet töltött be: amellett, hogy összekötötte Genova óváro­sát az ipari városrésszel és a repülőtérrel, illetve Milánóval, a francia és az olasz Riviéra között is kapcsolatot teremtett. Sok építész felhívta azonban a figyelmet, hogy a híd túlterhelt (mostanság már 25 ezer kamion hajtott át rajta naponta), s alapvető strukturális hibák teszik alkalmatlanná arra, hogy betöltse funkcióját. Antonio Brencich genovai professzor már két éve mérnöki kudarcnak nevezte a viaduktot, amelynek építési költségei jóval meghaladták a büdzsétervezetben szereplő összeget. „Merész szerkezet volt, és a mainál sokkal kisebb forgalomra tervezték” – mondta Diego Zoppi genovai építész is.

Giuseppe Conte miniszterelnök tegnap megígérte, hogy a kormány tervet dolgoz ki az olasz közúti infrastruktúra rendkívüli ellenőrzésére, emellett azt is leszögezte, hogy a hagyományos vizsgálatok szigorúbbak lesznek a jövőben. „Nem engedhetjük meg, hogy ez a tragédia megismétlődjön” – hangsúlyozta. Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes kijelentette: a genovai hídomlás is azt mutatja, hogy a kormány nem spórolhat a fejlesztéseken, és akkor is emelniük kell az állami beruházásokra szánt összegeket, ha ez uniós kiadási korlátokba ütközik. „Ha külső szabályok miatt nem költhetünk biztonságos utakra és iskolákra, felmerül a kérdés, hogy valóban meg kell-e felelnünk ezeknek a követelményeknek. Nem köthetünk kompromisszumokat pénzügyi szabályok miatt az olaszok biztonságának kárára” – mondta a belügyminiszter.

A kormány a tervek szerint októberben hozza nyilvánosságra 2019-es költségvetési tervét. Conte azzal próbálta megnyugtatni a befektetőket, hogy nem állnak észszerűtlen követelésekkel az Európai Bizottság elé. Di Maio viszont kijelentette: az EU-s szabályok nem állhatnak a tervezett reformok útjába.

Nincs ok az aggodalomra az Egyesült Államokban

Az Egyesült Államokban a hidak 9,1 százaléka tekinthető strukturális tekintetben hibásnak, ami javulás a tíz éve regisztrált 12,3 százalékhoz képest – írja a Wall Street Journal, egy amerikai mérnökegyesület jelentésére hivatkozva. A társaság kiemelte, hogy – bár lenne még hova fejlődni – az államok és az amerikai kormány nagy figyelmet szentel a közbiztonságnak, kétévente ellenőriztetik a közúti hidakat, s ha probléma merül fel, gyakoribb vizsgálatokat írnak elő.

Magyarországon rendszeresek az ellenőrzések

A magyar közúti hidak műszaki állapotát akár heti, de legalább féléves és éves rendszerességgel ellenőrzik – derül ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium­ tegnapi közleményéből. A hazai finanszírozású, 100 milliárd forintos útfelújítási program keretein belül pedig idén egy nagyobb volumenű hídfelújítási program indult el annak érdekében, hogy emelni tudják a műszaki színvonalat.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.