Erdogan enyhítené a fegyverüzlet miatti feszültséget
Megnyugodhattak kicsit a török eszközökkel rendelkező befektetők, miután a Reuters tegnap kormányközeli forrásokra hivatkozva azt állította: Ankara megfontolja Washington kérését az orosz S–400-as rakétarendszer leszállításának késleltetéséről. A líra enyhén, 0,3 százalékot korrigált a hétfői meredek esés után, az államkötvényhozamok pedig rövid oldalon 90, hosszú oldalon 30 bázispontot ereszkedtek. Az ötéves CDS-felár viszont emelkedett, 481 ponttal történelmi csúcsot ért el. A piaci bizalmatlanságot jól mutatja, hogy a CDS-felár ötödével emelkedett az elmúlt egy hétben.
Washington korábban tiltakozott az ellen, hogy a NATO-tag Törökország orosz védelmi rendszert akar vásárolni. Recep Tayyip Erdogan államfő azonban ragaszkodott az orosz fegyverekhez, makacsságával kiélezte az ellentétet nyugati szövetségeseivel. Mivel a török kormány a múlt héten a Ciprus görög fennhatóság alá eső területére tervezett olajprojektjével is borzolta a nyugati államok idegeit, szakértők szerint Erdogan most kissé le akarja hűteni a kedélyeket azzal, hogy enged az Egyesült Államoknak. Sajtóhírek szerint Washington a haladékért cserébe készen áll vegyes bizottságot alakítani a törökökkel, hogy együtt mérjék fel az orosz védelmi rendszer lehetséges hatásait az amerikai F–35-ösökre, amelyekből Törökország szintén rendelt, de eddig a konfliktus miatt egyet sem kapott. Korábban az Egyesült Államok egyedül akarta a vizsgálatot lefolytatni.
A török deviza átmeneti stabilitásában vélhetően az is szerepet játszik, hogy az állami tulajdonú kereskedelmi bankok devizatartalékaikat lírára váltják, így megtámasztva az árfolyamot. A líra már 14 százalékot gyengült az idén, legutóbb hétfőn kapott nagy pofont a befektetőktől, amiért a kormányzat ismét a jegybanki függetlenség határait feszegette. Hétfőn a Reuters megszellőztette a török pénzügyminisztérium tervezetét, amely szerint a jegybank a saját tartalékaiból negyvenmilliárd lírát, nagyjából 6,6 milliárd dollárt csoportosít át a központi költségvetésbe, hogy fedezze az idei brutális hiányt.
Ha a törvényhozás elfogadja a javaslatot, az a második eset lenne, hogy a kormány a jegybanki tartalékból foltozza be a költségvetés lyukait. Januárban már nagyjából ugyanekkorra összeget, 37 milliárd lírát csoportosítottak át a központi bank tartalékaiból. Az első negyedéves hiány ennek ellenére 36,2 milliárd líra volt, becslések szerint a teljes évben elérheti a 80,6 milliárdot. A Reutersnek a jegybanki források azt állították, hogy a negyvenmilliárd líra lefedi a jegybank teljes tartalékát, az intézmény tehát „kiürülne”, és védtelen maradna, ha újabb támaszt kellene nyújtania a devizaárfolyamnak.
