Húsvét után is állhat még Amerika

Donald Trump elnök szombaton visszakozott némileg korábbi felvetésétől, hogy húsvétra ismét működésbe kell hozni az amerikai gazdaságot. „Meglátjuk, mi lesz” – mondta. Az ötlet jelentős ellenállást váltott ki, miután az Egyesült Államok vált a koronavírus-járvány gócpontjává, a fertőzöttek száma meghaladta a 120 ezret, New Yorkban 9,5 percenként hal meg egy beteg. A kórházak megfelelő ellátása érdekében az elnök a hét végén életbe léptette az 1955-ben született védelmi termelési törvényt, amely felhatalmazást ad a kormányzatnak bizonyos termelési kapacitások és pénzügyi források bővítésére. Trump ennek értelmében utasította a General Motorst mintegy 40 ezer lélegeztetőgép legyártására, és szokásos napi sajtókonferenciáján bejelentette, hogy tárgyalt a Boeing elnök-vezérigazgatójával is heti mintegy ezer darab arcvédő előállításáról. A GM és partnercége, a Ventec ezer embert állít át lélegeztetőgép-gyártásra indianai üzemében, de a kész termékek szállítását csak a jövő hónap elején tudja megkezdeni. A terv havi több mint 10 ezer gép előállítása, de szükség esetén növelni tudják a kapacitást. A többi amerikai autógyár is dolgozik azon, hogy lélegeztetőgépeket, arcmaszkokat és egyéb orvosi felszerelést gyártson, a Tesla pedig több száz lélegeztetőgépet ajánlott fel ingyen a New York állambeli kórházaknak. Olaszországban a Fiat és a Ferrari is vizsgálja a lélegeztetőgép-gyártás feltételeit.

A virginiai Owen & Minor orvosifelszerelés-gyártó januártól folyamatos üzemmódban dolgozik, februártól pedig egy negyedik műszakot is beindítottak, hogy növeljék az arcmaszkok, eldobható orvosi köpenyek és egyéb védőfelszerelések termelését. Ed Pesicka, a cég vezérigazgatója elmondta a CNBC-nek, hogy míg korábban egy New York-i kórház átlagosan heti 20 ezer arcmaszkot használt fel, most 300 ezret, és „a globális kereslet is exponenciálisan nőtt”. A rohamosan növekvő európai és amerikai igények miatt hamarosan hiány kialakulására számít a malajziai Top Glove is, amely a világ gumikesztyű-termelésének ötödét adja. A cég napi 200 millió kesztyű gyártására képes, de az elmúlt hetekben a termelés duplájára kaptak megrendelést. „Néhány megrendelőnk pánikvásárol; normális esetben havi tíz konténert rendelnek, most ezt hirtelen megemelték húszra, de mi csak 20 százalékkal tudjuk növelni a termelést” – nyilatkozta a Reutersnak Lim Wee Chai, a vállalat elnöke. Márciusban 10-ről 95 százalékra emelték a kapacitáskihasználást, és áprilisra megközelítik a maximumot, emellett folyamatosan állítják termelésbe az új gépeket.

Az amerikai vállalatok és állampolgárok számára némi könnyebbség, hogy pénteken a képviselőház is elfogadta, az elnök pedig aláírta az ország történelemében eddig legnagyobb, 2200 milliárd dollár értékű gazdasági csomagtervet. Ennek részeként 290 milliárd dollár értékben egyszeri 1200 dolláros csekket kap több millió amerikai, heti 600 dollárral növelik a munkanélküli-segély összegét, 377 milliárd dollárt irányoznak elő az 500-nál kevesebb embert foglalkoztató kisvállalkozások hiteleire és pályázataira, 504 milliárd dollárt pedig a repülőgépgyártó cégeknek és a légitársaságoknak. Emellett összesen 4500 milliárd dollár értékű pénzügyi alapot hoznak létre a Feddel közösen a bajba került nagyvállalatok, a tagállamok és az egyes városok számára.

Ellentmondások a szakértői modellekben

Védekezési és készletgazdálkodási stratégiáikat úgy kell kialakítaniuk a nemzeti hatóságoknak, hogy a koronavírus fertőző erejéről még mindig hiányos a tudásunk. Ebből eredően a terjedésmodellek is ellentmondásosak. Nem mindegy, hogy az Oxfordi Egyetem kutatóinak van-e igazuk, akik szerint a kór már a britek felét is megfertőzhette, vagy a londoni Imperial College szakértőinek, akik szerint sürgősen meg kell fékezni járványt, vagy 250 ezer brit meghalhat. Az egyik modell szerint közel van a „nyájimmunitás”, a másik szerint pedig akár 40 millió áldozat is lehet, ha nincsen szigor. | p. s.