Felfutóban az ukrán–magyar kistérségi fejlesztések

Dunda György, Ungvár | Az ukrán oktatási törvény 2017. szeptemberi elfogadása óta – amelyet a nyelvtörvény követett – meglehetősen fagyos a viszony Ukrajna és Magyarország között. A két ország külügyminisztere május óta háromszor találkozott egymással, kísérletet téve a holtpontra jutott kapcsolatok elmozdítására közös gazdasági fejlesztési projektek révén.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter nemrég Ungváron tárgyalt ukrán partnerével, Dmitro Kulebával, akkor több konkrét fejlesztési célú bejelentés is elhangzott. A külgazdasági és külügyminiszter a jó szándék bizonyítékaként említette, hogy Magyarország az elmúlt években 90 milliárd forinttal segítette Kárpátalja fejlesztését, s egy sor fontos projekt megvalósításához kész további támogatást nyújtani. Ilyen a beregszászi kórház felújításának részleges finanszírozása, a legfontosabb ukrán–magyar határátkelő, Záhony Tisza-hídjának rekonstrukciója, a határforgalom szempontjából nélkülözhetetlen beregszászi elkerülő út megépítése, új határátkelők nyitása a két ország között, valamint az M3-as autópálya meghosszabbítása az ukrán határig.

Az említett kétoldalú projektek ügye is szerepelt a terítéken Buhajla József, Magyarország ungvári főkonzulja és Ivan Berezsnyuk, a kárpátaljai regionális vámhivatal parancsnoka közötti minapi megbeszélésen. A találkozón az intézmények közötti együttműködést, a vámreformokat, az infrastrukturális fejlesztéseket, illetve az ukrán‒magyar határszakaszon a koronavírus-járványt korlátozó intézkedések miatt kialakult végeláthatatlan sorok kérdéseit vitatták meg. Sokan hamis Covid-tesztekkel próbálkoznak, őket visszafordítják.

A magyar diplomácia ungvári misszióvezetője hangsúlyozta, Magyarország az egyetlen olyan ország az Európai Unióban, amely lehetővé teszi az ukrán állampolgárok áthaladását a területén. Erre a célra két ellenőrző pont áll rendelkezésre, a záhonyi és a beregsurányi, ezek viszont nem bírják a többszörösére növekedett forgalmat. Az Asztély‒Beregsurány határátkelő felújítása kapcsán a főkonzul megjegyezte, Budapest már 2015-ben befejezte az újjáépítését a magyar oldalon, azóta is várnak arra, hogy az ukrán oldalon is felújítsák az infrastruktúrát.

A magyar fél ötvenmillió euró kamatmentes hitelt ajánlott fel Ukrajnának a határ menti, kárpátaljai régió infrastruktúrájának korszerűsítésére, beleértve a Beregszászt elkerülő út megépítését, ám az ukrán fél évek óta késlelteti a fejlesztést. Holott ennek az elkerülő útnak a megépítése nagy lökést adhatna az egész térség gazdasági potenciáljának – hangsúlyozzák a szakértők. Az a cél, hogy az M3-as autópálya már 2022-ben elérjen egészen az ukrán határig, Beregdarócig, a kárpátaljai oldalon pedig Beregdédáig, ahonnan aztán az elkerülő út révén a közlekedési csatorna becsatlakozna a Lisszabon–Kijev európai főfolyosóba, s ez nagy lökést adna a régiónak.