Csak átmenetileg gyorsul az euróövezet inflációja

Pető Sándor | A februári 0,9 százalékról tizenkét havi csúcsra, 1,3 százalékra emelkedett márciusban az euróövezet éves inflációja, amely még az idén az Európai Központi Bank 2 százalékhoz közeli célja fölé kapaszkodhat. Várhatóan mégis maradhat az EKB ultralaza monetáris politikája, hisz ideiglenes tényezők hajtják felfelé az árakat. A gazdaság kerekei még jövőre is lassabban foroghatnak, mint a járvány előtt.

A változékony élelmiszer- és energiaáraktól szűrt maginfláció 1,2-ről 1 százalékra lassult, az alkohol és a dohány árától is megtisztított mutató pedig 1,1-ről 0,9 százalékra. Az olajárak március második felében már visszahúzódtak, de a korábbi emelkedésnek és az alacsony bázisnak betudhatóan a hónapban még 4,3 százalék emelkedést mutatott az éves energiaár-index a februári 1,7 százalékos esés után.

A járvány felhajtja az alapanyagok és a szállítás árát, a termelői árak emelkednek, és ez várhatóan átgyűrűzik a fogyasztói árakba. Az oltást követő nyitás és a meginduló költekezés is árfelhajtó lehet. Az ING közgazdásza, Bert Colijn szerint mindez akár az év nagyobb részében is 2 százalék fölé tolhatja az inflációt, amely azonban 2022 első felében ismét 1,5 százalék alá csökkenhet.

A várható dinamikát Németország szemlélteti. A német infláció már márciusban elérte a 2 százalékot, és az év során akár a 3 százalékot is meghaladhatja. De a bérmegállapodás, amelyet a befolyásos IG Metall szakszervezet kedden ért el, azt jelzi, hogy a válságból való kilábalás közepette a bérek mérsékelt emelkedése – vagyis az alacsony keresleti inflációs nyomás – lesz az ára a munkahelyek megtartásának. Máshol az eurózónában el sem kezdődött az infláció emelkedése: az olasz éves index 0,6 százalékra csökkent a februári 1 százalékról.