Rendkívüli mértékben visszaesett októberben a globális acéltermelés az egy évvel korábbihoz képest – derül ki a nemzetközi acélipari szövetség, a The World Steel Association (WSA) adataiból.
Az októberi, 145,7 millió tonnás termelés 10,6 százalékkal alacsonyabb mint amit tavaly októberben sikerült elérni, ám az év első 10 hónapját nézve már kedvezőbb a helyzet, ugyanis az ezen időszak alatt előállított 1 milliárd 607 millió tonna 5,9 százalékkal több mint a tavalyi.
A WSA 64 ország acéltermelőit fogja össze, tagjai a világ acéltermelésének mintegy 98 százalékát adják. A részletesebb adatokból kiderül az is, hogy elsősorban
a kínai energiahiány okozta a termelés visszaesését.
Afrika acéltermelése 24,1 százalékkal, 1,4 millió tonnára nőtt októberben tavaly októberhez képest. Az ázsiai és csendes-óceáni térség acéltermelése 16,6 százalékkal, 100,7 millió tonnára csökkent, a Független Államok Közösségéé (FÁK) 0,2 százalékkal, 8,3 millió tonnára mérséklődött, az termelése 6,4 százalékkal, 13,4 millió tonnára emelkedett, más európai országoké 7,7 százalékkal, 4,4 millió tonnára nőtt, a Közel-Kelet acéltermelése 12,7 százalékkal, 3,2 millió tonnára esett, Észak-Amerikáé 16,9 százalékkal, 10,2 millió tonnára bővült, míg Dél-Amerika acéltermelése 12,1 százalékkal, 4 millió tonnára nőtt.
A messze legtöbb acélt előállító Kína termelése tavaly októberrel összehasonlítva 23,3 százalékkal csökkent, így 71,6 millió tonna volt, míg a második India 2,4 százalékos bővülés után elérte a 9,8 millió tonnát. Japán harmadikként 8,2 millió tonna acélt termelt, ami éves szinten 14,3 százalékos bővülést jelent.
Dinamikusan bővült a negyedik legnagyobb acélgyártó, az Egyesült Államok kibocsátása is, miután tavalyhoz képest 20,5 százalékkal több, összesen 7,5 millió tonnányi acélt gyártottak az országban októberben. Az ötödik helyet elfoglaló Oroszország 0,5 százalékkal tudta termelést növelni az előző évhez képest, így 6,1 millió tonna acélt állított elő.
A sorban következő Dél-Korea acéltermelése 1 százalékkal, 5,8 millió tonnára csökkent, Németországé 7 százalékkal, 3,7 millió tonnára nőtt, Törökországé 8 százalékkal, 3,5 millió tonnára emelkedett, Brazíliáé 10,4 százalékkal, 3,2 millió tonnára ugrott, míg a tizedik helyen álló Iráné 15,3 százalékkal, 2,2 millió tonnára zuhant.
A WSA számításai szerint tavaly 0,9 százalékkal, 1 milliárd 829 millió tonnára zsugorodott a globális acéltermelés. A legnagyobb acélgyártó Kína termelése ugyanakkor 5,2 százalékkal 1 milliárd 53 millió tonnára nőtt. Kína részesedése a világ acéltermelésében tavaly 56,5 százalékra emelkedett a 2019. évi 53,3 százalékról.
A World Steel Association kimutatása szerint 2019-ben 3,4 százalékra lassult a világ acéltermelésének növekedése a 2018. évi 4,8 százalékos bővülés után.
