Megközelítette a 80 százalékot a török a Financial Times elemzői szerint ár-bér spirál alakult ki az országban.
A fogyasztói árak 78,6 százalékkal nőttek júniusban az előző év azonos időszakához képest Törökországban, felgyorsulva a májusi 73,5 százalékról, ahogyan Recep Tayyip Erdoğan elnök nem konvencionális monetáris politikája, valamint az ukrajnai háború hatásai súlyosan megviselték a közel-keleti ország gazdaságát. Ezzel az infláció növekedési üteme valamivel elmaradt júniusban az elemzők konszenzusos 80 százalékos előrejelzésétől, viszont így is a leggyorsabb ütemben emelkedett 1998 óta.
A török elnök, aki mindeddig elutasította azt a közgazdasűgi tézist, hogy a kamatemelés visszafogja az inflációt, arra utasította a jegybankot, hogy irányadó hitelkamatát messze az infláció szintje alatt tartsa.
A török jegybank továbbra is kitart a 14 százalékos az alapkamat szinten tartása mellett, sőt, Erdoğan kilátásba helyezte a kamatcsökkentést is.
Ennek eredményeként a török líra az elmúlt 12 hónapban 48 százalékot veszített értékéből a dollárral szemben.
A líra drasztikus értékcsökkenése volt az áremelkedés egyik fő hajtóereje, hiszen ezzel jelentősen nőtt importált áruk – különösen a nyersanyag és energia – költsége.
A legfrissebb inflációs adat még nem tükrözi annak a hatását, hogy a török hatóságok a múlt héten a 30 százalékos növelését jelentették be – hat hónappal az alapbér 50 százalékos emelése után.
A Wall Street-i Goldman Sachs befektetési bank a közelmúltban 65 százalékról 75 százalékra emelte Törökországra vonatkozó év végi inflációs előrejelzését, és arra figyelmeztetett, hogy a minimálbér emelése ár-bér spirálhoz vezethet az országban.
