Bár a világon számos központi bank kezdte meg az 1980-as évek óta a legagresszívebb monetáris szigorítását, Törökország továbbra is kitart az alapkamat 14 százalékos szinten tartása mellett, miközben az infláció májusban már 24 éves csúcsot döntve meghaladta az évi 73 százalékot. Azonban az, hogy a török jegybank a tavalyi kamatcsökkentési kör befejezése óta nem hozott intézkedéseket, további feszültséget rótt a lírára és az infláció növekedési ütemét is felgyorsította.

A Goldman Sachs becslései szerint a fogyasztói árak ugrása így hamarosan elérheti akár a 80 százalékot is.

Hakan Kara, a török központi bank korábbi vezető közgazdásza el sem tudja képzelni, hová juthat az ország gazdasága, ha még 12 hónapig folytatják a jelenlegi politikát. Jelenleg a líra meglehetősen rosszul teljesít a feltörekvő piacokon, több mint 23 százalékos veszteséget könyvelhet el a dollárral szemben. 

Úgy látja, ha nem lesz változás, csakis külföldi támogatással tudnak majd kikerülni a jelenlegi helyzetből. 

A példátlanul laza monetáris politikához való ragaszkodás még sebezhetőbbé teszi a török eszközöket, ahogy a belföldi árnyomás tovább erősödik, és az Európai Központi Bank is arra készül, hogy csatlakozzon társaihoz és megkezdje a kamatemelést. 

People exchange money at an exchange office in Istanbul on June 7, 2022. President Tayyip Erdogan's statements that the interest rate cut will continue brought new increases in exchange rates. Dollar / TL has carried over 16.75, which is the highest level of the year, today. Likewise, the Euro passed the level of 17.94 TL during the day. (Photo by Umit Turhan Coskun/NurPhoto) (Photo by Umit Turhan Coskun / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
Fotó: Umit Turhan Coskun / NurPhoto via AFP

Selva Bahar Baziki, a Bloomberg közgazdásza szerint a jegybank a közelmúltban olyan alternatív eszközökkel szigorított, mint a kötelező tartalék változtatása. Magasabb irányadó kamat hiányában azonban ezek a lépések nem enyhítették az inflációs várakozásokat, nem gyakoroltak tartós hatást a fogyasztói árakra, és nem erősítették meg a lírát sem. Ráadásul a kockázat nem csak abban rejlik, hogy a jegybank hosszabb ideig ragaszkodik az amúgy is alacsony kamatokhoz.

Valójában további lazításra kerülhet sor, miután Recep Tayyip Erdoğan elnök – aki sokáig hitte, hogy az olcsóbb hitelfelvételi költségek lassíthatják az inflációt ahelyett, hogy felpörgetnék – e hónapban megígérte, hogy folytatódnak a kamatcsökkentések.

Turkish President and leader of the Justice and Development Party (AK Party) Recep Tayyip Erdogan delivers a speech during his partyís parliamentary group meeting at the Turkish Grand National Assembly in Ankara on June 15, 2022. (Photo by Adem ALTAN / AFP)
Fotó: ADEM ALTAN / AFP

Meglepő mértékben szigorított norvég jegybank

A török gyakorlattal ellentétben világszerte több mint 60 központi bank emelte hitelfelvételi költségeit 2022 eleje óta. A norvég jegybank is követte a nemzetközi tendenciákat, így csütörtökön 50 bázisponttal 1,25 százalékra emelte az alapkamatot. A lépés, a világjárvány kitörése óta a negyedik emelés volt, ami bár megfelelt a befektetők várakozásainak, azonban a Bloomberg által megkérdezett közgazdászok többsége nem számított rá. A Norges Bank számításai szerint az irányadó ráta várhatóan 2023 végén tetőzik majd 3 százalék körül, és a tisztségviselők ígéretet tettek, hogy augusztusban újabb negyedponttal emelik a kamatlábat, amikor úgynevezett időközi ülést tartanak, és azt követően is folytatják a határozott fellépést. A bizottság szerint lényegesen magasabb irányadó kamatra van szükség, hogy stabilizálni tudják az inflációt a cél körül, mivel májusban az elmúlt 33 év leggyorsabb, 5,7 százalékos inflációjával és a munkaerőhiány jeleivel néztek szembe.