A radikális diplomatákat váltotta le Zelenszkij

Csak találgatások folynak, mi válthatta ki Kijevben a váratlan és szokatlan méretű kormányátalakítást, a külügyminisztérium szerepének növelését, a korrupció ellen meghirdetett harcot, valamint a minisztériumok számának csökkentését. Ezzel függhet össze, hogy Zelenszkij elnök nagyszabású, két szakaszban végrehajtott tisztogatást végzett saját külügyi apparátusában, a nagykövetek körében. 

A második körbe került bele Andrij Melnik berlini ukrán nagykövet, aki szabadszájúságával (Scholz kancellárt „sértődött májashurkának” titulálta), az otrombaság határát súroló megjegyzéseivel nem tartozott a német kormány kedvencei közé. (Ebbe a második körbe sorolták Ljubov Nepop budapesti ukrán nagykövetet is.) 

Egyes elemzők úgy vélik, hogy a „legradikálisabb” képviseletvezetőket hívták vissza – akik esetleg az Ukrajna-háború körvonalazódó diplomáciai megoldásának az útjában állhatnak és az újjáépítésről Luganóban elfogadott 750 milliárd dolláros helyreállítási tervbe sem illenek bele – nagykövetekként. 

Ukrajnának most fontos, hogy a Nyugaton fellépett „háborús fáradtságot” ellensúlyozza, ismét intenzívebbé téve a Kijevnek nyújtott erkölcsi-politikai és anyagi-katonai támogatást.   

Kijevben kiábrándulást keltett Olaf Scholz német kancellár kijelentése, amely szerint Ukrajna nem kaphatja meg a NATO-tól azt az erősségű biztonsági garanciát (a sokat emlegetett 5. cikkely által meghatározottat), amely a tagoknak jár, ha valamelyikőjüket támadás érné. Mint ahogy Boris Johnson brit kormányfő elvesztése is rossz hangulatot keltett Zelenszkij ukrán elnökben és környezetében, ahol Johnsont a nyugati támogatók legradikálisabbjának, leginkább Ukrajna-elkötelezettjének tekintették.