A Tajvan körüli kínai hadgyakorlatok arra késztették a Biden-kormány tisztviselőit, hogy átgondolják a kínai vámokkal kapcsolatos politikájukat – írja a Reuters a folyamatot jól ismerő, neve elhallgatását kérő tisztviselőkre hivatkozva.

A vámokat 2018-ban és 2019-ben a korábbi elnök, Donald Trump vetette ki több ezer, akkor 370 milliárd dollár értékű kínai importra, hogy nyomást gyakoroljon a távol-keleti országra az amerikai szellemi tulajdon feltételezett ellopása miatt.

A vámok miatt az amerikai vállalatok költségesebben tudnak importálni Kínából, ami viszont drágítja a termékeket a fogyasztók számára. Márpedig az visszaszorítása kulcsfontosságú a demokrata Bidennek a novemberi félidős választások előtt, mivel a Kongresszus mindkét háza a republikánusok kezébe kerülhet.

A Biden-kabinetben fontolóra vették egyes vámok eltörlésének kombinációját és azt is mérlegelik, hogy bővítsék a vámmentes termékek listáját. Azonban Tajvan mindent megváltoztatott, a kínai hadgyakorlat miatt a kormányzat tisztviselőknek arra törekednek, hogy ne tegyenek semmi olyat, amit Kína eszkalációnak tekinthet, ugyanakkor igyekeznek elkerülni azt a látszatot, hogy meghátrálnak a távol-keleti óriás elől.

„Az elnök nem hozott döntést a Tajvani-szorosban történt események előtt, és még mindig nem hozott döntést. Semmit sem tettek félre vagy függesztettek fel, és minden lehetőség továbbra is az asztalon van” – mondta Saloni Sharma, a Fehér Ház szóvivője. 

Arra a kérdésre, hogy miért tart ilyen sokáig a döntés, Gina Raimondo kereskedelmi miniszter a bonyolult geopolitikai helyzetre hivatkozott a a Bloomberg TV-nek adott interjújában.

Mivel a vámkönnyítésre és a vámemelésre vonatkozó leghatározottabb intézkedések egyelőre nagyrészt háttérbe szorultak, a figyelem az úgynevezett kizárási listára összpontosul. A Trump-kormányzat több mint 2200 importkategóriára, köztük számos kritikus ipari alkatrészre és vegyi anyagra vonatkozóan hagyott jóvá vámmentességeket, de ezek Biden hivatalba lépésekor, 2021 januárjában lejártak.

Katherine Tai amerikai kereskedelmi képviselő csak 352-t állított vissza közülük, viszont ipari csoportok és több mint 140 amerikai törvényhozó sürgette a politikust, hogy növelje a számokat. Tai erre nem mutatott hajlandóságot, mivel szerinte a vámokat arra kell felhasználni, hogy nyomást gyakoroljanak a távol-keleti országra.

US-China trade war
Fotó: Shutterstock

Kína tajvani válaszán kívül több tényező is megnehezítette a kormányzat mérlegelését. Ahogy az amerikai tisztviselők fontolgatták, hogy megszabadulnak a vámok egy részétől, Pekingtől viszonzást kértek, de elutasították őket. Az egyik forrás, aki szerint a kínai importra kivetett egyes amerikai vámok egyoldalú megszüntetését felfüggesztették, azt mondta, hogy ez részben azért történt, mert Kína nem mutatott hajlandóságot a kölcsönös intézkedésekre.

A Trump-adminisztrációval 2019 végén kötött kereskedelmi megállapodás értelmében Kínának 2020-ban és 2021-ben 200 milliárd dollárral kell növelnie az amerikai mezőgazdasági és feldolgozott termékek vásárlását a 2017-es szinthez képest. 

Azonban az ázsiai ország jóval elmaradt ezektől a vállalásoktól.

A Peterson Institute for International Economics amerikai think-thank becslése szerint Kína gyakorlatilag semmit sem vásárolt az ígért többletárukból. Peking a világjárványt okolta, amely éppen akkor kezdődött, amikor a megállapodást 2020 januárjában aláírták.

Az amerikai kereskedelmi hivatal jelenleg a Trump által kivetett vámok törvényben előírt négyéves felülvizsgálatának közepén tart, ami még néhány hónapig eltarthat. Augusztus 23-ig kell benyújtani a végső nyilvános észrevételeket arról, hogy fenn kell tartani a vámokat vagy sem.

Amerikai szakszervezeti csoportok felszólították a hivatalt, hogy tartsa érvényben a kínai árukra kivetett vámokat, ami szerintük kiegyenlíteni a versenyfeltételeket az Egyesült Államokban dolgozók számára, és csökkenti az USA kínai beszállítóktól való függőségét.

Források szerint Biden részben a munkaerő miatt aggódik a vámok visszaállítása miatt, amely kulcsfontosságú választói csoport számára, valamint azért, mert Kína nem vásárolja meg azokat a termékeket, amelyek megvásárlásáról megállapodott.

A Fehér Ház nem volt hajlandó határidőt szabni arra vonatkozóan, hogy mikor születik végleges döntés.