Száznyolcvan napja tart az oroszok ukrajnai offenzívája, ebből az alkalomból átfogó helyzetértékelést adott ki az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma. Eszerint kimondottan meggyengítette Oroszországot a háború, s ha az offenzíva elején az orosz vezetés célja Ukrajna teljes elfoglalása volt, ma már sikerként könyvelnék el, ha Kelet- vagy Dél-Ukrajnában területeket tudnának szerezni. Mostanra nagyon lelassult az offenzíva, és Oroszország erős ukrán ellentámadással is számol.

US M142 High Mobility Artillery Rocket System (HIMARS) launchers fire salvoes during the "African Lion" military exercise in the Grier Labouihi region in southeastern Morocco on June 9, 2021. (Photo by FADEL SENNA / AFP)
Fotó: Fadel Senna / AFP

Felidézik, hogy gyenge az orosz katonák harci morálja, szállítóeszközeik és fegyvereik alig működnek, nem is beszélve az ellátás hiányosságairól. 

Moszkva tartósan elszigetelte magát Európától és az Egyesült Államoktól, gazdasági kilátásai igen rosszak. 

 

Oroszország magára marad 


Alapvetően egyetért az Egyesült Királyság védelmi minisztériumának jelentésével a VG-nek nyilatkozó szakértő. Anton Bendarzsevszkij, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója lapunknak azt mondta, a legfejlettebb országoktól – amelyek a világ GDP-jének csaknem 70 százalékát termelik meg –, teljesen elvágta magát Oroszország. 

Emellett kínai kapcsolatai is gyenge lábakon állnak. Beszédes adat, hogy a két ország közötti értéke 38 százalékkal csökkent, ezen belül az olajexport nőtt, tehát a többi termék kivitele drasztikusan zuhant. Elvi okok is meggátolják Moszkva és Peking kapcsolatának javulását Bendarzsevszkij szerint. Kína elemi gazdasági érdeke, hogy mindenhol békében fogyasszák és vásárolják a termékeiket. Bármilyen fegyveres konfliktus ezt gátolja. 

Az Oroszország ellen bevezetett szankciók pedig – még ha rövid távon másképp tűnik is – hosszabb távon gúzsba kötik az orosz gazdaság növekedési lehetőségeit – tette hozzá.

A woman gathers her belongings from a heavily damaged residential building in Saltivka, a northern district of the second largest Ukrainian city of Kharkiv on July 31, 2022, amid the Russian invasion of Ukraine. (Photo by Genya SAVILOV / AFP)
Fotó: Genya Savilov / AFP


Szertefoszlottak a nagy orosz tervek

Ukrán értelmezés szerint a két ország már 2014 óta hadban áll egymással. A szakértő szerint ebben annyi igazság mindenképpen van, hogy Oroszország hiába próbálta leplezni, de a Krím annektálása óta a kelet-ukrajnai harcokban orosz katonák is nagy számban vettek részt (becslések szerint 50 ezer fő). 2022 februárjában azonban új szakaszba lépett a háború,

egészen áprilisig az orosz kommunikáció központi eleme Ukrajna teljes elfoglalása volt,

Kijev, illetve Harkiv ostrom alá vételével és lerohanásával. Látva azonban a vártnál nagyobb ukrán ellenállást, az orosz hadvezetés végül nem vette tűz alá a fővárost, a nehéziparáról elhíresült Harkivban viszont súlyos harcok alakultak ki.

KYIV, UKRAINE - AUGUST 24: Ukrainian kids pose for a photo with a tank, captured by Ukrainian forces during the war against Russia, on Khreshchatyk street during the Ukraine's 31st Independence Day in Kyiv, Ukraine on August 24, 2022. Although public celebrations, meetings and demonstrations with large participation were banned on August 22-25 due to the fear that Russia might attack Kiev, Ukrainian people came to the area where the military vehicles captured in the war were exhibited. Metin Aktas / Anadolu Agency (Photo by Metin Aktas / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)
Fotó: Metin Aktas / Anadolu Agency via AFP

 

Északról délre


A gyors és jelentős harci sikerek elmaradása következtében az orosz vezetés felhagyott az egész ország lerohanásának szándékával. Áprilisban már a kelet-ukrajnai területek „felszabadítására” koncentrált az orosz hadvezetés. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója szerint azonban itt is a vártnál lassabban halad az előrenyomulás. 

Donyeck megye nagyjából fele van most orosz kézen, de azt látni kell, hogy a 2014-es cselekmények során már a régió területének egyharmadába bevonultak az oroszok, azóta Ukrajna jelentősen megerősítette a terület védelmét.

Bendarzsevszkij szerint érdemi sikereket egyedül Luhanszk megyében tudtak felmutatni az orosz erők, mivel a terület közvetlenül kapcsolódik Oroszországhoz, tehát könnyebben lehetett biztosítani az ellátást.


Hosszú szünet után jön az ukrán ellentámadás?


A nyár folyamán számtalan nyugati fegyver érkezett Ukrajnába, s ezeket hatékonyan használják az ukrán erők. 

Mára jelentősen megtépázták az orosz csapatok erejét, immár az orosz nehéztüzérség fölénye is szertefoszlóban van

– hangsúlyozta Bendarzsevszkij. Bizonytalan, hogy a beharangozott ukrán ellentámadás mennyire lesz ütős, de már a híreszteléssel Donbasz térségéből kicsalogatták az orosz erők gerincét. A herszoni–zaporizzsjai terület pedig nehezebben védhető síkság, ami helyzeti előnybe hozhatja az ukránokat. 

Óriási felelőtlenség lenne a zaporizzsjai atomerőmű felrobbantása, ugyanakkor a létesítmény jó fedezéket nyújt az orosz haditechnika számára, ami ki is használnak. Bendarzsevszkij azt mondta: Európa legnagyobb atomerőműve most az ukrajnai területre szolgáltat áramot, az oroszok viszont úgy alakítanák át a rendszert, hogy a megszállt területre irányítsák át az áramszállítást. A létesítményről azt is fontos tudni, annyira biztonságos, hogy még egy rakétatalálat sem robbantaná fel a reaktort, inkább a hűtési rendszer leállása lehet veszélyes az atomerőmű épsége szempontjából.

 

Nincs kompromisszum

Habár az európai társadalom valóban kezd belefáradni a háborúba, a támogatás elapadására egyáltalán nem kell számítani 

– emelte ki a szakértő. Emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok a minap 3 milliárd dolláros segélycsomagot fogadott el, a Krímről szóló konferencián Erdogan török elnök arról beszélt, hogy nem ismerik el az orosz területszerzést, segítik Ukrajnát, és a szerinte a háborúnak a Krímben kell végződnie, ugyanott, ahol el is kezdődött. Duda lengyel elnök is csatlakozott ezen gondolatokhoz.

Nagy szükségük van az ukránoknak a nyugati fegyverekre, ugyanis saját felszerelésüknek a fele megsemmisülhetett – hangsúlyozta az elemző, hozzátéve, mindössze 16 HIMARS rakétavető kiegyenlítette az erőviszonyokat.

Japanese SSM unit vehicle which is launcher surface-to-ship missile (SSM1) participates in the U.S. Japan joint exercise with U.S. HIMARS unit vehicle at Oyanohara exercise area in Yamato Town, Kumamoto Prefecture on September 17, 2019.    ( The Yomiuri Shimbun ) (Photo by Yuji Kato / Yomiuri / The Yomiuri Shimbun via AFP)
Fotó: Kato Judzsi / Jomiuri Sinbun via AFP

 Ugyanakkor 

az orosz tartalékok kimerülőben vannak. Folyamatos gyártással számolva, s ha a nehéztüzérségük naponta változatlanul 30-40 ezer lövést ad le, akkor az oroszok tartalékai még 11 hónapra elegendők. Így tehát nem lehet kizárni a háború állásának megfordulását sem. 

Putyinnak a 2024-es elnökválasztásig mindenképpen be kell fejeznie a harcokat, tehát 2023 folyamán bele kell fognia a béketárgyalásokba is – összegzett Anton Bendarzsevszkij.

Hangsúlyozta, Ukrajna egyetlen esélye, hogy megpróbál kitartani, és Oroszország kimerülésére játszik. Bizonyos területek elvesztése teljes gazdasági zsákutcát jelentene, ugyanis a befektetők menekülnek az instabil országokból.

Zelenszkij: Ukrajna újjászületett az orosz támadás után

Az ukrán elnök az ország függetlenségének 31. évfordulója alkalmából tartott beszédében hangsúlyozta: országa vissza fogja foglalni az elcsatolt Krímet és a megszállt keleti területeket. Míg korábban úgy látta, a háború akkor érhet véget, ha béke lesz, most azt gondolja, hogy a harcoknak akkor lesz végük, amikor Ukrajna győzedelmeskedik.