Alapvetően jó hangulatban várják a közép-európai devizák a régió szerdai fő gazdasági eseményét, a lengyel jegybank kamatdöntő ülését, a cseh korona folytatódó imbolygása azonban figyelmeztető jel. Miközben a világ jegybankjai nagyobbnál nagyobbakat emelgetnek kamataikon, Prágában befejezték. Könnyen lehet, hogy Varsóban is ennek adják ma jeleit, és a fáziseltolódás a későbbiekben rosszul jöhet a régió devizáinak. 

Adam Glapinski, president of the National Bank of Poland is seen during the press conference on the meeting on monetary policy in Warsaw, Poland on April 11 2018. Despite a slowdown in GDP growth the NBP expects economic activity to keep growing. (Photo by /NurPhoto via Getty Images)
Fotó: Jaap Arriens/Getty Images

Az alaphangot a régiós piacok és gazdaságok számára az euró árfolyamának mozgása és az európai energiaválság hírei adják meg, mely utóbbiak hatalmas kilengéseket idéznek elő a földgázárakban, megrángatva a közép-európőai devizákat is.

Az euró–dollár árfolyam az utóbbi napokban nem mutatott a korábbiakhoz hasonlóan határozottan irányt, az egységes valuta a paritás – az egy-az-egyben váltás – közelében mozgott fel-le. Egy nappal az Európai Központi Bank ülése előtt, szerda délelőtt épp némileg erősödőben van az euró. Ezt lekövette a forint és a zloty is, hiszen a földgázárak mozgása most épp nem okoz zavart: a németországi orosz szállítások leállásának hírei nyomán az árak felugrottak, de azóta visszatáncolták, ahogy az olajárak is, miután az OPEC+ döntése a kitermelés csökkentéséről feljebb tolta őket.

Az euró–dollár és az energiaárak az utóbbi hetek-hónapok tapasztalatai alapján rendkívül gyorsan tudnak irányt váltani 

a hektikusan változó hírek hatására, akár egy napon belül is. 

A helyi piacokat befolyásoló tényezők közül lassabban változik a monetáris, illetve a költségvetési politika, és Budapest és Varsó számára régóta húzódó és lezáratlan ügy a visszatartott uniós pénzek sorsa is. Az utóbbiak közül ma Lengyelországból várhatók fontos hírek, holnap pedig az Európai Központi Bank (EKB) mozgathatja meg az euró árfolyamait. 

Devizakockázat: Varsó lassít

Miközben Európa egésze a recesszió szélére sodródott – sőt egyes országai, mint a lengyelek is, minden bizonnyal már benne is vannak – a mindenütt felszökött inflációval folytatott küzdelemben hatalmas fáziseltolódás alakult ki az EKB és a közép-európai jegybankok közt.

Az euróövezet jegybankja csak idén júliusban kezdte el emelni kamatait, a régiónkban azonban már több mint egy éve folyik a nyaktörő ütemű szigorítás, ami különösen rázós időkben jót tett a közép-európai devizák árfolyamának, igaz, hogy még így is hatalmas verést kaptak a dollár idei diadalmenete közepette.

Ez a támogató tényező szívódhat fel, 

ha a lengyel nemzeti bank (NBP) szerdai döntései megerősítik, hogy a régió legnagyobb gazdasága is közel került a monetáris szigorítás befejezéséhez. Mi történhet emiatt rossz esetben a régió devizáival, az sejthető a cseh korona mozgásából. A korona mérsékelt gyengülő pályán van, mióta a nyári személyi változások nyomán a prágai jegybanknál kiderült, hogy nem szigorítanak már tovább. A bank hatalmas devizatartalékaiból ad el, hogy a korona gyengülése mérsékelt maradjon. A lengyel és a magyar jegybanknak azonban nincsen ilyen tűzereje.

Az NBP-vel kapcsolatban az a várakozás, hogy kiéleződik a feszültség a Monetáris Politikai Tanácson belül, hiszen a magas infláció szigorítást, az egyre kellemetlenebb gazdasági visszaesés enyhítést diktálna. Az elemzői konszenzus szerint egy apró, 25 bázispontos kamatemelés lehet a konszenzus. A Société Générale elemzői jegyzete szerint a piacok összesen 40 bázispontnyi szigorítást áraznak a következő 12 hónapra. 

Ez bizony nem egy rutin ülés lesz,

és akármi is lesz a kimenetele, valamelyik tábor – a héjáké, vagy a szigorításelleneseké – elégedetlenségét fogja kifejezni – vélte Tatha Ghose, a Commerzbank deviza- és feltörekvő piaci elemzője. 

Ha a nemzetközi környezet elromlik, a monetáris politikai fellazulásból rosszul jöhet ki a zloty, és előfordulhat, hogy a vele gyakran együtt mozgó forint is. Összehasonlításképpen, a G10-jegybankok közül szerdán a kanadai is ülést tart, és tőlük 75 bázispontos szigorítást vár a piac. Hasonlóképp a csütörtökön döntő EKB-tól is.

Ha az NBP leminősíti az inflációs fenyegetést és változatlanul hagyja a kamatot, vagy csak 25 bázispontot emel és jelzi, hogy lezárta a szigorítási ciklust... ilyen jelzések érzékelhető nyomást helyezhetnek a zloty árfolyamára

– írta Ghose.

05 January 2022, Hessen, Frankfurt/Main: To mark the introduction of euro cash 20 years ago, the euro symbol is projected onto the south facade of the European Central Bank (ECB) headquarters in Frankfurt's East End. On the New Year's night of January 1, 2002, the common European currency, the euro, was introduced in twelve EU countries
Fotó: Arne Dedert/DPA/AFP

Devizakockázat: határozott-e az EKB?

Az Atlanti-óceán mindkét oldalán jelentős kamatszigorítást várnak az elemzők a történelmi magasságokban járó infláció elleni küzdelem jegyében. Az euró bajait nagyobbnak ítélik, ezért is süllyedhetett a paritás alá a dollár ellenében. 

A nyár végétől némileg enyhült a nyomás az eurón – amit köszönt a forint is –, hiszen az EKB csütörtöki üléséhez közeledve a bank döntéshozóinak nyilatkozatai alapján is megerősödött a várakozás, hogy a recesszióra utaló egyre több jel ellenére is nem 50, hanem 75 bázispontos emelés következik a jelenleg 0,5 százalékos irányadó kamatban. Ennél kisebb aligha segítené a forint számára is irányadó euró árfolyamát a dollár ellenében, sőt talán ennyi sem.

Ahhoz, hogy meglepje a piacot és megerősítse azt az állítását, hogy komolyan az infláció elébe akar vágni, az EKB-nak 100 bázispontot kellene emelnie

írták jegyzetükben a Saxo Bank elemzői, és az EKB iránymutatása is fontos lesz – tették hozzá.

Az utóbbit – a jegybankárok iránymutatási hajlandóságát – illetően sokan szkeptikusak mostanában, tekintve hogy az inflációs és gazdasági aktivitási adatok rengeteg bődületes meglepetést hoztak az előrejelzésekhez képest az elmúlt egy évben.