Közzétették az augusztusi közép-európai beszerzésimenedzser-indexeket, és az adatok igazolják, hogy a régió feldolgozóipara elképesztő örvénybe került. A lengyeleknél az aktivitás zuhanása jóval meghaladja még azt a mértéket is, amit az energiaválsággal küszködő euróövezeti gazdaságok tapasztaltak, és kapkodják a fejüket a csehek is. A magyar ipar továbbra is pezseg, de erősen kérdéses, meddig lehet a hólabdaként hízó európai válságból kimaradni.
A lengyel feldolgozóipar aktivitását követő BMI, amelyet az S&P Global számol, a vártnál is alacsonyabb, hajmeresztő szintet, 40,9 pontot mutatott (a 100 pontos skálán 50 felett élénkülés, alatta visszaesés van). Pedig már egy hónapja is igen alacsony, 42,1 pontos szinten állt a mutató, amely a múlt év közepe felé még rekordmagas szinteken járt, a 60-as vonalat is majdnem megütve.
A Covid–19-világjárvány beütésének időszakát leszámítva ez a mutató egyetlen alkalommal volt alacsonyabb: 2008–2009 fordulóján, a pénzügyi világválság idején – írta a lengyel Rzeczpospolita.
A bizonytalanság arra készteti a vállalatokat, hogy alkalmazottakat bocsássanak el
– emelte ki a lap.
Vészjósló jelek. Robin Brooks, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) főközgazdásza szerint „a világ feldolgozóipar állóra fékez”.
Nem sokkal jobb a helyzet a cseheknél sem
A cseh feldolgozóipari BMI 46,8 pont maradt augusztusban. Ez is a vállalati aktivitás feltételeinek a további romlását mutatja.
A cseh index sem sűrűn volt ilyen gyenge, a lengyelekénél azért okozhat mégis viszonylag kisebb aggodalmat, mert mégis magasabb valamivel, és ők láttak hasonló szinteket már a pandémia 2020 tavaszi beütését megelőző időszakban is.
A cseh gazdaságból ugyanakkor már korábban is érkeztek a kétségtelen lelassulást mutató jelek, ahogy a szlovákból is, és vannak olyan elemzők, akik már jó ideje mindkét gazdaság recesszióba esését jósolják az év második felére.
Szlovákia nem közöl BMI-t, de az euróövezeti és a régiós adatok egyaránt hasonló folyamatokat sejtetnek.
Magyarország egyelőre kimaradt:
a BMI ugyan 58-ról 57,8 pontra mérséklődött, de még ez is szép élénkülést jelent.
A kontraszt - bár a magyar BMI-t más módszertannal számolják - a lengyelekkel hatalmas, habár a feketelevest még a magyarok se itták meg teljesen. A fekete energia – a szén – hiánya ugyanakkor a régió legnagyobb gazdaságában tovább fokozhatja az elégedetlenséget, ebben a tekintetben egyes vélemények szerint már rosszabb a helyzet, mint a kommunizmusban. Hatalmas sorok alakultak ki a szénért, amelytől 3,8 millió lengyel háztartás fűtése függ, és annak, akik napokig várnak, hogy sorra kerüljenek.
Azt várjuk, hogy Lengyelország és Magyarország alig növekszik a harmadik és negyedik negyedévben, és a kisebb gazdaságok közül sok, mint Szlovákia és Csehország, recesszióba esik
– írta még a BMI-adatok megjelenése előtt William Jackson, a Capital Economics feltörekvő piaci főközgazdásza.
Fáziskülönbségben a jegybankok
A lengyel gazdaság robusztus kilábalásának visszafordulása – hasonlóan Csehországhoz – kiváló magyarázat, miért állt elő a kontraszt a régióban a jegybankok közt. A csehek és a lengyelek – holott az inflációjuk magasabb – a tavaly Budapesten elindult régiós kamatemelési cunami végét jelzik, a Magyar Nemzeti Bank azonban – újabb inflációs hullámmal szembesülve, miközben a gazdaság robog –, épp most emelte fő kamatát 18 éves csúcsra, és őrzi a szigorú hangnemet.
Ha fennmarad ez a különbség, az segíthet az idén agyonnyomorgatott forintnak, növelheti a nyomást a szintén viharvert zlotyn, és megszorongathatja a koronát. A lengyel és a magyar devizára ugyanakkor ránehezedik az uniós pénzeket visszatartó „jogállamiság vita” Brüsszellel.
A régiós BMI-indexek csütörtökön érdekes mód nem voltak hatással a devizákra, a forint és a zloty egyszerre erősödött némileg, talán annak köszönhetően, hogy a piacok figyelmének középpontjában továbbra is az euró/dollár áll, és ebben a keresztben némileg enyhült a nyomás az egységes valután.
