Pénteken tonnánként 3757 jüanos ár közelében kereskedtek a betonacéllal a sanghaji fémtőzsdén, a pontosan egy hete tartó ralit nyilvánvalóan a frissen újraválasztott kínai pártfőtitkár–államfő Hszi Csin-ping múlt pénteki váratlan bejelentése váltotta ki, amelyben különböző élénkítő intézkedéseket, köztük a pandémiás korlátozások enyhítését hirdette meg a világ legtöbb acélt felhasználó országában.
A meglepetés totális volt az elemzők körében, hiszen éppen akkor rövidítette le Peking a koronavírusos betegekkel szoros kapcsolatban álló személyek karanténidejét, amikor egyre-másra jönnek a hírek a fertőzések növekvő esetszámáról.
Éppen ez a körülmény hajtotta azonban még magasabbra az optimizmust a fémtőzsdén, lévén a hirtelen váltást a recessziós aggodalmakra adott válaszként értelmezték a piacok, ami további lépéseket sejtetett.
Az acélpiacot ugyanakkor még jobban érintette a másik múlt pénteki döntés, amelynek értelmében a kínai hatóságok egy 16 pontos csomaggal siettek az ingatlanszektor segítségére, köztük például 250 milliárd jüannal (35 milliárd dollár) bővítik az ország magántulajdonú ingatlanfejlesztőinek szánt finanszírozási támogatásokat, ellensúlyozva a beruházásokat hátráltató adóssággondokat.
Az iparágban a hiteltörlesztések ugyanis félelmetes mértékben kezdtek elmaradozni, rekordnagyságúra emelve a kockázatos állományt.
A recesszióra utaló jelek pedig nyomást gyakoroltak az acélárakra, amelyek már 30 százalékkal maradtak el májusi csúcsértéküktől.
Az aggodalmakat fokozta, hogy az Acél Világszövetség (World Steel Association) legújabb, október végi előrejelzésében a globális kereslet idei 2,3 százalékos csökkenését jelezte korábbi, 0,4 százalékos növekedést váró prognózisával szemben. Jövőre egyébként a szervezet 1 százalékos javulást vár.
Az új kínai politika globális hatást váltott ki a piacokon, a londoni fémtőzsdén (LME) és Szingapúrban is azonnal hegymenetbe kapcsolt az acélár, de rajta kívül a réz és a vasérc jegyzése is meglódult.
A továbbiakról persze megoszlanak a vélemények. A globális ágazati hírekről beszámoló Metal Miner online portál szerint nagyon jókor jöttek a pekingi lépések, ám önmagukban nem elegendők, továbbiakra van szükség középtávon az árak megtámasztása érdekében.
Az internetes oldal szerint amúgy az acélpiaci kereskedők között az a hír járta, hogy a pekingi húzás a londoni fémtőzsde múlt heti határozatára reagált, hogy tudniillik az LME mégsem törli termékköréből az orosz fémeket. Ez pedig olyan áreséssel fenyegetett a kedvezőtlen hírek cunamija közepette, ami már a gyártóként is jelentős szereplőnek számító Kínának sem volt érdekében.
Az LME lépése persze főként az oroszok által dominált alumínium-, réz- és nikkelpiacot érintette, ám a kínai válasz az acélpiacra is hatással volt.
Európa egyik legnagyobb acélgyártója, az éves gyorsjelentését csütörtökön publikált német Thyssenkrupp is arra hívta fel a befektetők figyelmét, hogy jövőre költségei emelkedése ellenére a kereslet visszaesése miatt csökkenő árakon kell majd acéltermékeit értékesítenie.
Az amerikai gyártók körében sem teng túl az optimizmus, a leginkább a melegen hengerelt tekercs (HRC) árazása miatt akadtak ki, hiszen miközben megítélésük szerint
a tonnánkénti árnak valahol 800 és ezer dollár között kellene lennie, de sehogysem tud 600 dollár fölé jutni.
A Fabricator című online oldal által egyszerűen viccnek minősített ár ráadásul hosszabb távon is maradhat, hiszen a lap piackutatásában hivatkozott ágazati szakemberek 42 százaléka szerint a HRC a jövő évet is 650 dollár alatt kezdi. A válaszolók 7 százaléka pedig úgy véli, még az eddig tabunak számító 500 dollár alá is beeshet a jegyzés.
A Fabricator szerint már csak egy régi árutőzsdei igazságban lehet bízni:
amikor mindenki bedobja a törölközőt, akkor kezd el rendbe jönni a piac.
