Az illegális pénzek Iránba csorgását akarta meggátolni novemberben a New York-i Federal Reserve, amikor szigorú kontrollt vezetett be a szomszédos Irak kereskedelmi bankjainak nemzetközi dollár átutalásaira. A szankció azonban a szövetséges Irak gazdaságát találta lágyékon: a dinár szakad, az élelmiszerárak felszöktek, az megdrágult, és van, aki már arról beszél: az ország gazdaságát válságba taszították.
A Szaddam Husszein hatalmát 2003-ban megdöntő amerikai inváziót követő időszak óta lazák voltak a szabályok, de az ősszel megszigorították őket. Azóta 80 százalékkal, vagy még többel csökkentek az iraki dollárátutalások a napi 250 millió dollár feletti értékekről, akkora mennyiségű pénz mozgását blokkolták, mert nem volt elegendő információ a céljukról, vagy egyéb hibák miatt – írta amerikai és iraki adatokra hivatkozva a Wall Street Journal.
Ez baj, hiszen mióta 2004-ben amerikai segítséggel létrehozták az iraki központi bankot, az erősen készpénzre épülő gazdaságban kulcsszerepre tett szert a dollár. A hiánya oda vezetett, hogy az iraki dinár, amelyet évtizedekig sikerült stabilan tartani, 10 százalék körüli mértékben gyengült, ami igen népszerűtlen fejleményekbe torkollott: megugrott a tojás, a liszt és a főzéshez használt olaj ára. Pedig az Egyesült Államokból néhány havonta raklapszámra röptetik a dollárt Bagdadba, hogy ellássák Irakot pénzzel.
Az amerikaiak azt mondják, a novemberben bevezetett szigorítást két évnyi egyeztetés előzte meg, vagyis Iraknak volt ideje felkészülni rá. Nem sikerült, a dollárért rohamot indítottak az irakiak, a hivatalnokoktól, bankároktól és importőröktől pedig árad a panasz, miközben amerikai hivatalnokok azt nyilatkozták: nem az intézkedés miatt gyengült a dinár.
A dinár hivatalos árfolyama 1470 a zöldhasú ellenében, a bankoknál és pénzváltóknál azonban kedden 1620 iraki dinárt kellett adni egy dollárért, egytizedével többet, mint novemberben. A drágulás már azelőtt tiltakozásokhoz és erőszakhoz vezetett Irakban, hogy a dinár gyengülése még rátett volna egy lapáttal.
Mohammed al-Szudáni miniszterelnök, aki pechjére pont akkor került hatalomra, mikor a dinár gyengülni kezdett, azt nyilatkozta egy interjúban, hogy a Fed kontrollja a tranzakciók fölött árt a szegényeknek és a 2023-as állami költségvetést is fenyegeti.
Zavarba ejtő, számomra kritikus – mondta a Wall Street Journalnek. Hozzátette: a jövő hónapban delegációt küld Washingtonba, azzal a céllal, hogy az amerikaiak hat hónapra függesszék fel a tiltást.
