A horvát gazdák idén hektáronként átlagosan 7,4 tonna, összesen pedig 2 millió tonna kukoricát takarítottak be a földekről, ami a duplája a hazai szükségleteknek. Ez 21 százalékkal több, mint tavaly, de még mindig jócskán elmarad a 2020-as rekordévtől, mikor is az országban több mint 2,3 millió tonna magot sikerült termelni. Az idei termés azonban, a tavalyihoz hasonlóan, minőségét illetően jobbnak ígérkezik, mint a három évvel ezelőtti, a kukoricát ugyanis ezúttal többnyire elkerülték a betegségek, igaz, a nedvességtartalma a sok eső miatt magas.
A legjobb termés megszokottan az ország éléskamrájaként számontartott Kelet-Szlavóniában volt, ott egy hektáron 8,1 tonna volt az átlagosan betakarított tengeri mennyisége. A statisztikákat némiképp a dél-dalmáciai mezők hozama rontotta le, a mezőgazdaságra kevésbé alkalmas területen ugyanis mindössze 5,4 tonna kukorica termett. A bő termés ellenére a horvát gazdák nem elégedettek, a felvásárlási árak ugyanis sokkal alacsonyabbak, mint tavaly. A legnagyobb horvát gabonakereskedő idén tonnánként 132 eurót, átszámítva valamivel több, mint 50 ezer forintot fizet a kukoricáért, ez hozzávetőlegesen 170 euróval, vagyis 65 ezer forinttal kevesebb, mint az elmúlt évben volt.
Zuhanórepülésben a felvásárlási árak
Dél-nyugati szomszédunknál a napraforgó és a szója is jól termett. Az előbbiből hektáronként átlagosan 3,1 tonnát, míg az utóbbiból 3 tonnát arathattak le a gazdák. Ez mindkét magféle esetében hozzávetőlegesen 10 százalékkal több, mint tavaly. A felvásárlási árak viszont ezen termények esetén is nagyot estek. Egy tonna napraforgóért tavaly 550 eurót fizettek, míg idén csupán 280-at, de hasonlóan drasztikus esés következett be a szója árában is, amiért 2022-ben 590 eurót fizettek tonnánként, ebben az évben viszont már csak 356 eurót adnak érte.
Elkeseredettek a gazdák
A horvát mezőgazdászok többsége idén is a tavalyihoz hasonló árakat várt, hiszen az inputanyagok és az üzemanyag számottevően drágultak az elmúlt években. A felvásárlási árak viszont olyan alacsonyak, hogy a termelők többségének nem lesz idén haszna, sőt, sokan a csődtől tartanak. A kialakult helyzetért a gazdák az Ukrajnából Európába áramló, nagy mennyiségű gabonát okolják. A horvátok ugyanis a korábbi években a terményeik tetemes részét külföldön értékesítették, de az európai felvásárlók most inkább megveszik a rosszabb minőségű, de olcsóbb ukrán gabonát.
