A svéd statisztikai hivatal szerdán közzétett számai szerint a naptárhatástól megtisztított bruttó hazai termék (GDP) 0,3 százalékkal csökkent a harmadik negyedévben az előzőhöz képest, amikor 0,8 százalékos visszaesést regisztráltak. 

Ostermalms Saluhall, food market, interior, Stockholm, Stockholm County, Sweden, Scandinavia, Europe (Photo by Karol Kozlowski / Robert Harding RF / robertharding via AFP)
Alig lézengenek egy stockholmi piacon. A fogyasztás az egész svéd gazdaságban visszaesett, ami lehúzta a GDP-t is.
Fotó: Karol Kozlowski / Robert Harding RF / AFP

Éves szinten a svéd alakulása még csúnyábban fest. Míg a második negyedévben 0,4, a harmadikban már 1,4 százalékkal zsugorodott az északi ország gazdasága. Az utóbbi 0,2 százalékkal nagyobb visszaesést mutat a gyorsbecsléshez képest.

Ezáltal Svédország gazdasága technikai recesszióba esett a harmadik negyedévben.

Technikai recesszióról akkor beszélünk, amikor a GDP két egymást követő negyedévben is csökken.

Korábban a technikai recessziót azért sikerült elkerülni, mert a tavaly év végi 0,3 százalékos visszaesés után az idei első negyedévben 1,5 százalékos éves növekedést mutattak ki. 

Nem fogyaszt a lakosság

A csökkenés főként azért következett be, mert a háztartások visszavették a fogyasztásukat az emelkedő hitelköltségek és az miatt. Kiadásaik 0,6 százalékkal csökkentek éves szinten, míg a kormányzati fogyasztás 0,7 százalékkal esett.

A háztartások fogyasztási kiadásai az ötödik egymást követő negyedévben csökkentek

– írta a hivatal közleményében Jessica Engdahl, a statisztikai hivatal osztályvezetője.

A svéd GDP alakulása 2023. III. negyedév
 

A hitelkamatok az elmúlt másfél évben azért nőttek, mert a jegybank nulláról 4 százalékra emelte az irányadó kamatlábat. Ez az emelkedés pedig gyorsan beépült a törlesztőrészletekbe, mivel a svéd jelzáloghitelek többségének kamata háromhavonta változik.

Valamelyest javított a helyzeten az 1,4 százalékos növekedése, ezt a korona gyengülése is segítette.  

Sötét jövő

Az emelkedő kamatlábak és infláció ellenére a munkavállalók száma az elmúlt hónapokban rekordszintet ért el. A legújabb adatok azonban azt mutatják, hogy a kereslet gyengülése növeli a munkanélküliséget, a harmadik negyedévben 0,1 százalékkal csökkent a versenyszférában foglalkoztatottak száma.

A Nordea pénzügyi szolgáltató úgy látja, hogy a gyenge növekedés csökkenti az inflációs nyomást, ám ennek ellenére még benne lehet a pakliban, hogy a svéd jegybank, a Riksbank, újból kamatot emel – írja a Reuters.

A Riksbank az idei évre 0,7, jövőre pedig 0,2 százalék GDP-csökkenésre számít. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a skandináv ország lesz az egyetlen olyan tagállam, ahol jövőre csökkenhet a kibocsátás, míg a Bloomberg értesülése szerint több elemző is úgy véli,

Svédország gazdasága akár két éven át is zsugorodhat.