Habár a svéd gazdaság bivalyerős, az államháztartás olyannyira egészséges, hogy az államadósság az egyik legalacsonyabb az egész EU-ban, az ország jól feltőkésített bankjai pedig a közösség legjövedelmezőbbjei közé tartoznak, a svéd koronával folyamatosan felmossák a padlót, és senki sem érti, hogy miért.
A rejtélynek különös aktualitást ad, hogy éppen húsz éve tartották azt a népszavazást a skandináv országban, amelyen elutasították az euróövezethez való csatlakozást.
A korona mindenesetre az elmúlt tíz évben összesen 30 százalékot veszített az értékéből az euróhoz mérten, és a Reuters okokat firtató kérdésére csak széttárják a karjukat az elemzők.
Sok központi bankhoz hasonlóan persze a svéd Riksbank, azaz a svéd jegybank is nullán vagy időnként negatív szinten tartotta az irányadó kamatlábat 2014 és 2022 között. A globális beindulására azonban természetesen Stockholmban is reagáltak, hiszen az Európai Központi Bankkal összhangban, fokozatosan 3,75 százalékra emelték az irányadó kamatot.
Robert Bergqvist, az egyik legnagyobb svéd kereskedelmi bank, a SEB vezető elemzője szerint a piacok ugyanakkor még mindig úgy vélik, hogy a Riksbank inkább galamb-, mint héjalelkületű.
A 2008–2009-es globális pénzügyi válság, a Covid–19 és az ukrajnai háború sokkjai pedig a hagyományosan biztonságosnak tartott devizák, például a dollár vagy a svájci frank felé terelhették a befektetőket. A Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatos bizonytalanság szintén negatív tényező lehet.
Mindez azonban az elemzők szerint még mindig nem indokolja a svéd korona vesszőfutását.
A svédek kitartanak a korona mellett
Bármi is legyen a háttérben, a gyenge devizájuk miatt egyre elkeseredettebb svédek csupán módjával kezdték átértékelni a helyzetet, a többség még mindig ragaszkodik a koronához.
Az évfordulóra tekintettel a Demoskop közvélemény-kutató intézet által a héten elkészített felmérés szerint a svédek 42 százaléka most is elutasítaná az euróhoz való csatlakozást, és mindössze 34 százalék támogatná.
Húsz évvel ezelőtt szeptember 14-én amúgy 55,9 százalék szavazott az euró ellen, és egyetlen nagyobb párt sem szorgalmazta új népszavazás kiírását, olyannyira esélytelennek látták a korona leváltását.
Késedelmet szenvedhet a zöldátállás is
A gyenge koronának mindazonáltal kőkemény gazdasági következményei vannak, és természetesen elsősorban az importőrök szenvednek tőle.
Az olyan vállalatok, mint például a KP Energy, amely napelemekkel látja el a svéd piacot, a magasabb beszerzési költségek és az emelkedő kamatlábak káros hatására panaszkodnak, ami erőteljesen megdrágítja termékeiket.
Óriási hatással van ránk, amikor a korona gyengül az euróval szemben
– mondta a Reutersnek Filip Wiqvist vezérigazgató.
A cég ugyan az idei évre előzetesen erős növekedést prognosztizált, miután a piac mérete 2022-ben megduplázódott, most már azonban csökkenésre számít, annak dacára, hogy Svédország és az ambiciózus klímacélokat tűzött ki maga elé.
A zöldátállás rövid távon radikálisan lassulni fog, aminek egyik oka az euró-korona kurzus
– emelte ki Wiqvist.
Az exportőröket irritálja az árfolyam-ingadozás
Amit az északi ország elveszít a vámon, azt visszanyerheti a réven – vélhetnénk az exportőrökre gondolva. Nos, a lassuló globális növekedés ellenére, Svédország valóban 6 százalékkal növelte exportját, ám az árfolyam-ingadozás még az exportőrök számára is nehézzé teszi a tervezést – hangsúlyozza Jan Soderstrom, a Quintus Technologies vezérigazgatója, akinek a cége – főleg a repülőgépiparban és a szórakoztatóelektronikában használatos – fejlett présgépeket gyárt.
Ráadásul a korona lejtmenetének következtében megemelkedett importárak azt is jelenthetik, hogy a központi banknak hosszabb ideig kell magasan tartania a kamatlábakat az infláció elleni küzdelem érdekében, ami a hiteleket nyögő háztartásokat és vállalkozásokat sújtja.
Az előrejelzések szerint szeptember 21-én egy újabb emeléssel a svéd alapkamat várhatóan eléri a 4 százalékot, és a Nordea bankcsoport szerint novemberben újabb szigorításra kerülhet sor, mielőtt a ciklus véget érne.
Mindez elmélyítheti és meghosszabbíthatja a visszaesést, amely az EU előrejelzése szerint idén Svédországot a blokk egyik legrosszabbul teljesítő gazdaságává teszi.
„A Riksbank két szikla közé szorult. Egyrészt le akarják szorítani az inflációt… másrészt nem akarják összeomlasztani a gazdaságot” – mondja Annika Winsth, a Nordea vezető közgazdásza.
A legnagyobb nyertesek a használtautó-kereskedők
A helyzet legnagyobb nyertesei alighanem a használtautó-kereskedők.
Sok külföldi autókereskedő úgy gondolja, hogy Svédországban kiárusítás van
– árulja el Joachim Agren, a BCA, Európa egyik legnagyobb gépjármű-újraértékesítéssel foglalkozó cégének helyi menedzsere. A tengerentúli vevők egymásnak adják a kilincset, megduplázva az elmúlt évekre jellemző, 30 százalékos részesedésüket a svéd használtautó-piacon.
A magas életszínvonalhoz szokott országban azonban sokan kénytelenek meghúzni a nadrágszíjat.
Jól látszik ez a spanyolországi ingatlanvásárlásokon is. A második negyedévben a svédek már csak a 12. legnagyobb vevők voltak a Registradores de Espania adatai szerint, azaz két év alatt négy hellyel szorultak hátrébb, többek között a kínaiak is megelőzték őket. Erre persze könnyűszerrel mondhatnánk, hogy soha ne legyen nagyobb problémájuk.
