Az Egyesült Királyságban a vártnál alacsonyabb, 3,4 százalékos volt februárban, a januári 4 százalékot követően. Az előző hónaphoz képest viszont 0,6 százalékkal emelkedtek az árak a januári ugyanekkora mértékű csökkenés után. A Reuters által megkérdezett közgazdászok februárra 3,5 százalékos éves és 0,7 százalékos havi alapon mért fogyasztói árnövekedést vártak.
A Nemzeti Statisztikai Hivatal (ONS) szerint a legnagyobb mértékben az élelmiszerek, éttermek és kávézók árnövekedése szelídült, viszont a lakhatási költségek és az üzemanyagárak továbbra is erős tempóban drágulnak.
A ráta a tizenegyedik egymást követő hónapban mérséklődött a 2023. márciusi 19,2 százalékos közelmúltbeli csúcsról, amely több mint 45 éve a legmagasabb éves ráta volt
– közölték a brit statisztikusok.
A volatilis ármozgású tételek (élelmiszer, alkohol, energia, dohány) nélkül számolt maginfláció a vártnál jobban, éves szinten 4,5 százalékra csökkent a januári 5,1 százalékról.
Jeremy Hunt brit pénzügyminiszter a szerdai eredményt követő nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a csökkenő infláció jobb gazdasági feltételeket teremt.
A Bank of England arra számít, hogy
a második negyedévben az infláció átmenetileg visszaesik a 2 százalékos célértékre, majd az év későbbi szakaszában ismét emelkedik.
A központi bank csütörtökön dönt a következő monetáris politikai lépésről; az elemzők szinte egyhangúan arra számítanak, hogy 5,25 százalékon tartják az irányadó kamatlábat. A nagy kérdés, hogy a BoE mikor kezdi el a kamatcsökkentési ciklust. A februári inflációs adat kétségtelenül erős érv az árak konszolidálódása mellett, viszont nem biztos, hogy meggyőző erejű a jegybankárok számára.
Az elemzői várakozások szeirnt tavasszal ugyan 2 százalék alá csökken az infláció, ugyanakkor ennek hátterében egyszeri tényezők, például az energiaárak csökkenése áll majd. A jegybank így valószínűleg a középtávú inflációs kilátásokat, különösen a szolgáltatási szektorból származó, belföldi eredetű inflációt figyeli majd árgus szemekkel.
