A magyar–lengyel barátság napja alkalmából megrendezett találkozót követő sajtóértekezleten a lengyel elnök biztonságpolitikai kérdésekről is beszélt, így került szóba a NATO-tagországok védelmi kiadása. „Bátran mondhatom, hogy Lengyelország és Magyarország egy szinten áll, Magyarország már régóta a bruttó hazai termék (GDP) több mint 2 százalékát, jelenleg pedig 3 százalékát szánja erre” – jelentette ki Duda. Hozzátette: Lengyelország a több mint 4 százalékát fordítja a védelemre.
Kimondható, hogy ebben a tekintetben élénjárók vagyunk a NATO követelményeinek teljesítését illetően – szögezte le Andrzej Duda. Megerősítette azt a már korábban is felvetett javaslatát, hogy a NATO-ban a GDP 3 százalékára emeljék a védelmi kiadásokat.
Sulyok Tamás ugyanezen a munkalátogatáson emlékeztetett arra, hogy a lengyel–magyar barátság több mint ezer évre tekint vissza, mélyen gyökerezik a magyar társadalomban. Hozzátette: nekünk kelet-közép-európaiaknak közös a sorsunk és közösek a feladataink, és ez köti össze a két országot Szent Kinga óta.
A magyar elnök elmondta: a megbeszélésen szó esett egyebek mellett a Három Tenger Kezdeményezésről, a haderőfejlesztés fontosságáról, a kisebbségekről és az országok közti kereskedelmi kapcsolatokról is.
Két olyan nemzetről van szó, amely megbecsüli és értékeli a szabadságot – mutatott rá Sulyok Tamás, kiemelve:
a magyarok és a lengyelek mindig tudták, hogy a szabadságért harcolni kell, és a történelem mindig igazolta, hogy a két ország csak összefogva, együttműködve tud Európa szabad, egyenrangú, gyorsan fejlődő állama, nemzete lenni.
Sulyok Tamás közölte: a két országnak több közös érdeke van a külpolitikában is. Magyarország büszke arra, hogy honvédelmi kiadásai elérik a GDP-je 2 százalékát, és a haderő fejlesztése számára is fontos, ahogy Lengyelországnak is.
A nemzeti kisebbségek is összekötik a két országot, és miután például Kaposváron él lengyel kisebbségi közösség, ezért meghívta Andrzej Duda elnököt jövőre Kaposvárra megünnepelni a lengyel–magyar barátság napját.
Sulyok Tamás kiemelte: mindketten nyitottak a párbeszédre és az együttműködésre, amely az eltérő álláspontok közelítése szempontjából fontos. Elmondta azt is: Lengyelország 2023-ban Magyarország harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere volt, s ez lényeges tényező az országok kapcsolatában. A két ország törvényhozó szervei és parlamentjei között is intenzívek a kapcsolatok – tette hozzá.
A Három Tenger Kezdeményezésről és a bukaresti kilencekről elmondta, hogy Andrzej Duda és ő maga is fontosnak tartja ezeket. Minden olyan projekt, amely a közép-európai kohéziót, a gazdasági fellendülést támogatja, kiemelten hasznos – fogalmazott a magyar köztársasági elnök.
