Elkezdődött az uniós vita a Közös Agrárpolitika tervezett átalakításáról, melynek keretében az Európai Bizottság egy német bölcsészprofesszort és testületét kérte fel az indító javaslatok megfogalmazására, úgy, hogy annak munkájába egyetlen gazdaszervezetet sem hívtak meg Kelet-Közép-Európából – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) szerdai közleményéből.
Az uniós testület javaslatait a NAK és a MAGOSZ lesújtónak tartja az agrártámogatások 2027 utáni átalakítása kapcsán, mert azok többek között megszüntetnék a területalapú támogatásokat és visszaszorítanák az állattenyésztést. Ezért a magyar szervezetek aláírásgyűjtésbe is kezdtek a javaslatok ellen, amit már 250 ezren alá is írtak.
A közlemény szerint a „Stratégiai Dialógus” elnevezést viselő uniós javaslatcsomagban kifejezetten nagy hangsúlyt kap a területalapú támogatások megszüntetése, mellyel azonban az uniós gazdák versenyhátrányba kerülnének az EU-n kívüli szereplőkkel szemben (pl. Ukrajna, Brazília, Marokkó), sőt számuk is drasztikusan csökkenne, súlyos társadalmi következményeket vonva maga után.
A falvakból ugyanis eltűnne a vállalkozói réteg, miközben a termőföldek használatát nagy gazdasági társaságok vennék át.
A termelési költségek is rendkívüli mértékben emelkednének a támogatások megszüntetésével, ami a fogyasztói árakat is emelné, de teret nyitna a jóval olcsóbb, de kétes minőségű és élelmiszer-biztonsági szempontból igencsak aggályosnak számító harmadik országokból származó élelmiszerek előtt is. Ráadásul a bizottság által felkért testület a húsfogyasztás csökkentését is egyértelmű célként jelölte meg, ami az állattartó gazdák adóterheinek növelésével járna, lerontva az ágazat kilátásait.
További probléma, hogy a javaslat az Európai Bizottság beavatkozási lehetőségét bővítené a tagállamok kárára, miközben a területalapú támogatások megszüntetése a gazdák adminisztrációs terheit is növelné, hiszen kevesebb támogatásért több bürokratikus előírásnak kellene megfelelni.
A KAP jövőjének alakításakor a NAK és a MAGOSZ szerint
inkább az uniós piac védelmére kellene összpontosítani, hogy ne élvezzen előnyt a harmadik országokból érkező import az európai termékekkel szemben.
Az uniós döntéshozatal során a versenyképességi szempontokat és az élelmiszer-ellátás stratégiai szerepét kiemelten kell kezelni. Ennek érdekében a támogatási szabályokat nem túlbonyolítani, hanem egyszerűsíteni kell, és csökkenteni a gazdákra háruló adminisztrációs terheket. A legfontosabb azonban, hogy az uniós döntéshozók ne ideológiai alapon, hanem szakmai szempontok alapján alakítsák az európai mezőgazdaság jövőjét!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.