Száj- és körömfájás: mindenki óvatosabb, de jó eséllyel megúszhatjuk a nagy járványt

Egyelőre nincsenek hatásai a németországi ragadós száj- és körömfájásos eseteknek, ám veszélyek azért vannak, néhány dolgot még meg kell várni – mondta a Világgazdaságnak Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) ügyvezető igazgatója. A hír hallatán Magyarországon nem születtek korlátozó intézkedések, de mindenki „éberebb fokozatba” kapcsolt – jellemezte a helyzetet. A betegség a párosujjú patás állatokat – szarvasmarha, sertés, juh, kecske, bivaly, vadon élő kérődzők – veszélyezteti. Lappangási ideje egy hét vagy néhány nappal több, de tömeges megbetegedésekről nem jöttek hírek. Az is tény, hogy a száj- és körömfájást nagy biztonsággal ki lehet mutatni.

Lesz-e vakcinázás a száj- és körömfájás ellen?

A németek attól függően hoznak további intézkedéseket a 3 kilométeres védőkörzeten és a 10 kilométeres felügyeleti körzeten belül bevezetett korlátozásokon felül, hogy tovább terjed-e a betegség. Ennek függvényében döntenek arról is, hogy vakcináznak-e – mondta az ügyvezető igazgató. A MÁSZ információi szerint mindenesetre a génbankjukban megvan az a genotípus-variáns, amelyből a vakcina készülhet, felkészültek a sorozatgyártásra, de csak akkor indítják be, ha szükséges lesz.

Mint ismert, Németországban 37 év után ismét megjelent a ragadós száj- és körömfájás, három, szabadon tartott bivalyban mutatták ki a betegséget Brandenburg tartományban. A felállított védő-, illetve felügyeleti körzeten belül a német hatóságok elővigyázatosságból még néhány juh és szarvasmarha leöléséről határoztak, de 

A hír nagy feltűnést keltett, hiszen Európában a legutóbbi nagy járvány 2001-ben, az Egyesült Királyságban volt, amely akkor több mint kétezer gazdaságot sújtott, Magyarországon pedig 1973-ból találtunk beszámolókat. Nem véletlen, hogy a britek hamar léptek, hiszen a közel negyedszázados emlékek még élnek bennük, emellett pedig az állati eredetű termékek körülbelül 10 milliárd euró értékű éves német exportjának ők a legnagyobb felvevőpiacai. Rajtuk kívül 

• Hollandia,
• Oroszország és
• Dél-Korea 

is úgy határozott, hogy leállítja a hús- és tejtermékek Németországból érkező importját.

Reménykednek az állattartók

A jelenlegi információk szerint azonban most arra van nagyobb esély, hogy a németországi esetek nem egy nagy járvány kezdetét jelezték, így ha nem terjed tovább a betegség, a korlátozó intézkedéseket sem tartják fenn sokáig – mondta a MÁSZ ügyvezető igazgatója. Ha mégis kitörne a járvány, az már Magyarországot is érintené. A nagy kibocsátónak számító Németország első körben Európában terítené a termékeit, amit megérezne a piac. Az is igaz ugyanakkor, hogy az állattenyésztési termékekből nincs túltermelés, így ez a hatás is gyengébb lenne, mint egy magas készletekkel terhelt időszakban.

különösen a szomszédos országok, a már említett korlátozásokat bevezető Hollandián kívül Lengyelország, amellyel szintén élénkek a németek kereskedelmi kapcsolatai, és jelentős agrárországnak számít.

Wagenhoffer Zsombor azt is elmondta, hogy Magyarországon uniós összevetésben is jól működik az állategészségügyi rendszer. Ez annak ellenére is igaz, hogy az elmúlt időszakban a MÁSZ többször is jelezte: a korábbi évekhez képest gyengült, ezért erősíteni kellene a hatóságot, ugyanis kevésbé vonzó a hivatásos állatorvosi pálya, mint egy magánpraxis. Eközben pedig a hivatásos állatorvosokon óriási a felelősség, például az ilyen, járványveszélyes helyzetekben, mert ha ilyenkor nem vesznek észre valamit, annak súlyos gazdasági következményei lehetnek.