Ugyan a Brent nyersolaj határidős ára 5 centtel csökkent, hordónként 65,36 dollárra esett, ám a múlt héten több mint 1 százalékkal emelkedett, miután az Egyesült Államok és Kína, a világ két legnagyobb gazdasága és olajfogyasztója, megállapodtak abban, hogy 90 napos szünetet tartanak a kereskedelmi háborújukban – ebből a piacon az olajéhség növekedésére következtettek. Emellett sok adatot publikálnak ma Kínában, ami szintén meghatározó lesz a piaci hangulat szempontjából.
Az iráni–amerikai nukleáris tárgyalások kimenetelével kapcsolatos bizonytalanság szintén támogatta az olajárakat. Steve Witkoff, az Egyesült Államok különmegbízottja vasárnap kijelentette, hogy az Egyesült Államok és Irán közötti bármilyen megállapodásnak tartalmaznia kell az urándúsítás tilalmára vonatkozó megállapodást, ami gyorsan bírálatot váltott ki Teheránból.
Sok remény fűződött ezekhez a tárgyalásokhoz
– mondta Tony Sycamore, az IG piaci elemzője.
Európában fokozódott a feszültség Észtország és Oroszország között, miután Moszkva vasárnap őrizetbe vett egy görög tulajdonú olajszállító tartályhajót, miután az elhagyta az észtországi balti-tengeri kikötőt.
A hazai benzinárak szempontjából a dollár-forint keresztárfolyam lehet az egyetlen biztató jel,
ugyanis az elmúlt napokban a forint erősödött a dollárral szemben, hétfő reggel 360 forintot kellett fizetni a zöldhasú egységéért, míg pár napja még a 365-ös szint volt a jellemző.
A Molt semmi sem kötelezi arra, hogy változtasson a hazai árakon. De még ha ezt meg is teszi, a kutak árképzése különböző, így tehát nem azonos mértékben érvényesítik az árváltoztatást. Persze, emelés esetén nyilván hozzányúlnak áraikhoz.
Legutóbb szombaton emelkedett az üzemanyagár: akkor a Mol a benzin nagykereskedelmi árát kettő, míg a gázolaj árát hat forinttal emelte meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.