Horribilis összeget költene saját magára Brüsszel: a fél magyar GDP-t elverné az intézményeire

Biztosan nem saját magán fog spórolni az EU a következő hétéves költségvetési ciklusban. Az Európai Bizottság sokat vitatott költségvetési tervezete szerint Brüsszel 2028 és 2034 között a teljes pénzügyi keret 6 százalékát, 118 milliárd eurót fordítaná az uniós intézmények működtetésére. Ez az összeg 61 százalékkal magasabb, mint az előző ciklusban, amikor „csak” 73 milliárd eurót különített el erre a célra.

Uniós költségvetés: úgy nő a brüsszeli bürokrácia, mint a kis gömböc

A tervezet alapján tovább hízna az EU amúgy sem csekély számú apparátusa, ehhez viszont új forrásokra van szüksége. Így például adót vetne ki az elektromos hulladékra, a dohánytermékekre és a nagy árbevételű cégekre, továbbá közös válságalapot hozna létre újabb közös hitelfelvétel révén. Persze érthető is, hogy pénzre van szüksége az Európai Bizottságnak, valamiből ugyanis finanszíroznia kell a saját működését.

A listát az Európai Bizottság vezeti, ahol 32 860 fő dolgozik , utána következi az Európai Parlament (több mint 8000 fő), valamint az Európai Unió Külügyi Szolgálata 5000 fővel. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy a valóságban ennél sokkal többen dolgoznak az uniós intézményekben. A brüsszeli EUEA (European Union Employment Advisor) weboldal elemezte az összes uniós intézményt és arra a következtetésre jutott, hogy 2024-ben közel 80 000 ember dolgozott Brüsszelben, ami közel negyedével több, mint amennyit az Európai Bizottság hivatalosan jelent.

Nem panaszkodhatnak az uniós dolgozók

A terebélyesedő brüsszeli apparátus egyre nagyobb fizetési igénnyel áll elő, a következő uniós ciklusban ezért is tervezik megemelni a fizetéseket. Az uniós alkalmazottak havi alapfizetést keresnek, amely besorolási fokozatonként és beosztásonként változik. A fizetések egészen nagy skálán szóródnak, 3600 eurótól egészen 25 000 ezer euróig.

A rangsorban a következő szint az adminisztrátori (AD) pozíció, ott 5000 eurótól havi bruttó 23 000 euróig terjednek a keresetek. Ezek a fizetések ugyan adókötelesek, de mentesek a nemzeti adók alól, és családi körülmények miatt további juttatásokat is tartalmazhatnak. Ráadásul az EU-tisztviselők számos olyan juttatásban is részesülhetnek, amelyek akár a keresetük megduplázódását is jelenthetik. A legvonzóbbak közé tartozik az úgynevezett külföldön élőknek nyújtott támogatás, amely az alapfizetésük akár 16 százalékát is elérheti. Emellett havi 300 euró feletti lakhatási támogatás, valamint óvodai vagy iskolai díjakra járó támogatás is jár, amely szintén meghaladja a havi 300 eurót.

Tavaly egyébként Von der Leyen kapta az egyik legnagyobb fizetésemelést, az ő keresete 2700 euróval 34 800 euróra emelkedett. A biztosoké pedig 2200 euróval havi 28 400 euróra.

Agrártámogatásokra viszont kevesebb pénz jut

Az Európai Bizottság éppen akkor tervezi drasztikusan megemelni az uniós intézmények költségvetését, amikor megnyirbálja az agrártámogatásokat. Brüsszel első számú vezetője Ursula Von der Leyen július közepén mutatta be a 2028 és 2034 közötti időszak pénzügyi keretét, amit rekordnak számító, 2000 milliárd eurós összeggel terveztek meg.

Nagyságrendileg már 100-150 hektáros birtokmérettől elvonnák a támogatás közel negyedét, ugyanez a megszorítás egy kb. 300-350 hektáros gazdaságnál már 50 százalék lenne. Ez óriási érvágás lenne a magyar mezőgazdaság számára és gyakorlatilag romba döntené a családi gazdaságokra építő modellt, amely az elmúlt tíz évben egy egészséges agrár-középosztály kialakulásához vezetett. Magyarországon a termelők döntő többsége ugyanis családi gazdasági keretek között működik, súlyukat pedig jól mutatja, hogy a magyar termőföldek több mint felét az 50 és 500 hektár közötti, jellemzően családi gazdaságok művelik.

A magyar kormány különösen hevesen bírálta a tervezetet. Orbán Viktor szerint az egy „Ukrajna-barát költségvetés”, amelyet a magyar gazdák kárára finanszíroznának, sőt azt is kijelentette, hogy még tárgyalási alapnak sem hajlandó elfogadni. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig azt mondta, Magyarország vétózni fogja a tervezetet, ha nem történik érdemi módosítás.